Mit jelent a Corvinus-modell a gyakorlatban?

Augusztus 1-jétől több egyetem is modellváltáson esett át. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.

  • Eduline

Februárban, nem hivatalos forrás alapján megírtuk, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása után – amely 2019. július 1-jétől került államiból alapítványi fenntartásba – újabb négy egyetem is hasonló fenntartócserén eshet át. Az akkori információk a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a Testneveléstudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, és a győri Széchenyi István Egyetem átalakításáról szóltak. Azóta jelentősen megváltozott a lista, és megszülettek a végelegs döntések.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az elmúlt időszakban hét magyarországi egyetem került alapítványi fenntartóhoz. Ez azt is eredményezte, hogy most már 14-14, vagyis egyenlő arányban vannak az állami és a nem állami egyetemek.

De ez mégis milyen változásokat jelent a hallgatóknak?

Bár 2020. augusztus 1-jétől új rendszerben működnek az egyetemek, a hallgatók számára a jövőben is biztosítják majd az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét. Fontos azonban, hogy az alapítványi fenntartású egyetemeken tanulókra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az államilag támogatott képzésben résztvevőkre. A Budapesti Corvinus Egyetemen például a tandíjmentes képzésekre Corvinus-ösztöndíjjal lehet bekerülni, amelyről itt olvashattok részletesebben.

Hogyan érinti a változás az oktatókat?

Az oktatók közalkalmazotti státuszból munkaviszonyba kerülnek át, és teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek. Ugyanakkkor a jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.

Van, ahol nem megy egyszerűen az átállás

Augusztus 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) is alapítványi fenntartásba került, a kuratóriumi elnök Vidnyánszky Attila lett.

Augusztus elején az SZFE hallgatói önkormányzata bejelentette, hogy nem támogatják a nemrég bejelentett fenntartó kuratórium vezetését, a tüntetések pedig azóta is tartanak. A Színművészetis hallgatók hétfőn este blokád alá vették az egyetemet és nem engedik be az új vezetőséget. A hallgatók sátrakkal és hálózsákkal indították az állóháború második napját, majd szerda délután sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejelentették: őrséget állítanak, amit két óránként cserélnek.

"Az átalakítás nem járhat az egyetemi függetlenség megszüntetésével"

Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete is kiáll a tiltakozó diákok mellett. Parti Nagy Lajos kezdeményezésére pedig több mint 160 író csatlakozott a tüntetéshez, illetve Alföldi Róbert nyílt levelet írt az egyik kurátornak, a színházi előadások végén pedig a közönség állva tapsolt a diákoknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.