Corvinus-modell és összeolvadások: több egyetemen is jelentős átszervezések lesznek

Az utóbbi időben számos egyetemről lehetett hallani, amely modellváltásra vagy összeolvadásra készül. Azóta több intézménnyel kapcsolatban meg is születtek a döntések, de olyan is akad, ahol még nem derült ki minden az átalakításról. Mikortól lépnek életbe az új szabályok? Összegyűjtöttük, eddig mit lehet tudni.

  • Eduline

Februárban, nem hivatalos forrás alapján megírtuk, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása után – amely 2019. július 1-jétől került államiból alapítványi fenntartásba – újabb négy egyetem is hasonló fenntartócserén eshet át. Az akkori információk a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a Testneveléstudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, és a győri Széchenyi István Egyetem átalakításáról szóltak. Azóta jelentősen megváltozott a lista, és végleges döntések is születtek.

Hat egyetemen jön a Corvinus-modell

Múlt héten az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, miszerint újabb hat magyar egyetem kerülne alapítványi fenntartóhoz, a Corvinushoz hasonlóan. A Magyar Közlönyben egy hete meg is jelentek az erről szóló törvénymódosítások.

Ennek értelmében 2020. augusztus 1-jével a következő intézmények alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek:

  • Állatorvostudományi Egyetem - Marek József Alapítvány,
  • Miskolci Egyetem - Universitas Miskolcinensis Alapítvány,
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány,
  • Neumann János Egyetem - Neumann János Egyetemért Alapítvány,
  • Soproni Egyetem - Soproni Egyetemért Alapítvány,
  • Széchenyi István Egyetem - Széchenyi István Egyetemért Alapítvány.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy az előbbieken kívül, a Színház- és Filmművészeti Egyetem is új modellben működne tovább szeptembertől, de erről még nem született döntés.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Bár új rendszerben fognak működni az egyetemek, a hallgatók számára a jövőben is biztosítják majd az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét. Az oktatók azonban közalkalmazotti státusból munkaviszonyba kerülnek át. A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság közleményében.

Arról, hogy pontosan meddig lehet még a régi rendszerben jelentkezni az egyetemekre, és melyik félévtől fogja érinteni a felvételizőket a változás, még nincsenek információk. A Corvinuson - a 2019 nyarán történt átállás után - már a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre is vonatkoztak az új szabályok.

Összeolvadások is lesznek

2020. július 31-étől a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara kiválik a Szent István Egyetem szervezetéből és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad bele. Szintén ettől a naptól olvad be a Pannon Egyetem szervezetébe a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodástudományi Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg), amely a BGE szervezetéből válik ki.

Augusztus 1-jétől pedig a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem (SZIE) összeolvadásával jön létre a Szent István Egyetem, amely 2021. január 1-től szintén alapítványi fenntartásba kerülne.

Mit kell vállalnotok ahhoz, hogy ingyenesen tanulhassatok a Corvinuson?

A Budapesti Corvinus Egyetemet is megjelöltétek a felvételin? Fontos, hogy az egyetem már alapítványi fenntartásban van, ezért nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rátok, mint az államilag támogatott képzésen tanuló hallgatókra. Hány félévig tanulhattok tandíjmentesen egy adott képzésen, és mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy elnyerjétek a Corvinus Ösztöndíjat? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.