Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2018-ban az alapszakos hallgatók elsősorban a magas jövedelem, a szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód reményében vettek részt a felsőoktatásban - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából.
Ahogy beszámoltunk róla, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.
2018-ban összesen 11 754 aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. Azzal kapcsolatban, hogy miért szeretnének diplomát szerezni, hat lehetőség közül kettőt jelölhettek meg.
Tízből hat hallgató (63, illetve 61 százalék) választotta a magas jövedelmet, illetve a szakmai, intellektuális fejlődést, majdnem 55 százaléknak pedig a kötetlenebb életmód is nagyon fontos volt. Vezetői pozícióra, karrierre tízből három válaszadó vágyott, a munkanélküliség elkerülését a diákok negyede, a külföldi munkavállalást pedig 13 százalékuk jelölte meg a diplomaszerzés indokaként.

Az osztatlan képzéseken tanulók esetében kicsit másképp néz ki a kép: 2018-ban 2575 ilyen diák töltötte ki a kérdőívet. A szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód vezet - ezeket a válaszadók 77, illetve 70 százaléka jelölte meg a felsőoktatásban való részvétel okaként. A magas jövedelmet 56 százalék választotta. A munkanélküliség elkerülését a diákok 28 százaléka, a vezetői pozíciót, karriert 20 százaléka, a külföldi munkavállalást 9 százaléka választotta a két legfontosabb indok egyikeként.

A mesterszakosok számára - 2018-ban 2586-an töltötték ki a kérdőívet - a kötetlenebb életmód már kevésbé volt fontos: minden negyedik diák jelölte meg. A szakmai, intellektuális fejlődésre, illetve a magas jövedelemre itt is sokan "szavaztak": a hallgatók 65, illetve 60 százaléka. A vezetői pozíciót, karriert 31 százalék, a munkanélküliség elkerülését 16 százalék, a külföldi munkavállalást pedig 8 százalék választotta a diplomaszerzés indokaként.

Itt vannak az adatok: minden negyedik alapszakos hallgatónak állandó munkája van
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.