2018-ban az alapszakos hallgatók elsősorban a magas jövedelem, a szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód reményében vettek részt a felsőoktatásban - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából.
Ahogy beszámoltunk róla, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.
2018-ban összesen 11 754 aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. Azzal kapcsolatban, hogy miért szeretnének diplomát szerezni, hat lehetőség közül kettőt jelölhettek meg.
Tízből hat hallgató (63, illetve 61 százalék) választotta a magas jövedelmet, illetve a szakmai, intellektuális fejlődést, majdnem 55 százaléknak pedig a kötetlenebb életmód is nagyon fontos volt. Vezetői pozícióra, karrierre tízből három válaszadó vágyott, a munkanélküliség elkerülését a diákok negyede, a külföldi munkavállalást pedig 13 százalékuk jelölte meg a diplomaszerzés indokaként.
Az osztatlan képzéseken tanulók esetében kicsit másképp néz ki a kép: 2018-ban 2575 ilyen diák töltötte ki a kérdőívet. A szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód vezet - ezeket a válaszadók 77, illetve 70 százaléka jelölte meg a felsőoktatásban való részvétel okaként. A magas jövedelmet 56 százalék választotta. A munkanélküliség elkerülését a diákok 28 százaléka, a vezetői pozíciót, karriert 20 százaléka, a külföldi munkavállalást 9 százaléka választotta a két legfontosabb indok egyikeként.
A mesterszakosok számára - 2018-ban 2586-an töltötték ki a kérdőívet - a kötetlenebb életmód már kevésbé volt fontos: minden negyedik diák jelölte meg. A szakmai, intellektuális fejlődésre, illetve a magas jövedelemre itt is sokan "szavaztak": a hallgatók 65, illetve 60 százaléka. A vezetői pozíciót, karriert 31 százalék, a munkanélküliség elkerülését 16 százalék, a külföldi munkavállalást pedig 8 százalék választotta a diplomaszerzés indokaként.
Itt vannak az adatok: minden negyedik alapszakos hallgatónak állandó munkája van
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
