2018-ban az alapszakos hallgatók elsősorban a magas jövedelem, a szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód reményében vettek részt a felsőoktatásban - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából.
Ahogy beszámoltunk róla, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.
2018-ban összesen 11 754 aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. Azzal kapcsolatban, hogy miért szeretnének diplomát szerezni, hat lehetőség közül kettőt jelölhettek meg.
Tízből hat hallgató (63, illetve 61 százalék) választotta a magas jövedelmet, illetve a szakmai, intellektuális fejlődést, majdnem 55 százaléknak pedig a kötetlenebb életmód is nagyon fontos volt. Vezetői pozícióra, karrierre tízből három válaszadó vágyott, a munkanélküliség elkerülését a diákok negyede, a külföldi munkavállalást pedig 13 százalékuk jelölte meg a diplomaszerzés indokaként.
Az osztatlan képzéseken tanulók esetében kicsit másképp néz ki a kép: 2018-ban 2575 ilyen diák töltötte ki a kérdőívet. A szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód vezet - ezeket a válaszadók 77, illetve 70 százaléka jelölte meg a felsőoktatásban való részvétel okaként. A magas jövedelmet 56 százalék választotta. A munkanélküliség elkerülését a diákok 28 százaléka, a vezetői pozíciót, karriert 20 százaléka, a külföldi munkavállalást 9 százaléka választotta a két legfontosabb indok egyikeként.
A mesterszakosok számára - 2018-ban 2586-an töltötték ki a kérdőívet - a kötetlenebb életmód már kevésbé volt fontos: minden negyedik diák jelölte meg. A szakmai, intellektuális fejlődésre, illetve a magas jövedelemre itt is sokan "szavaztak": a hallgatók 65, illetve 60 százaléka. A vezetői pozíciót, karriert 31 százalék, a munkanélküliség elkerülését 16 százalék, a külföldi munkavállalást pedig 8 százalék választotta a diplomaszerzés indokaként.
Itt vannak az adatok: minden negyedik alapszakos hallgatónak állandó munkája van
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
