Itt az új felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között a THE rangsorában

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. A társadalomtudományi felsőoktatási rangsorát amerikai és brit egyetemek vezetik.

  • Eduline

A 2020-as szakterületi rangsor alapján a 720 felsőoktatási intézmény közül a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 301-400. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pedig a 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education szerda délután nyilvánosságra hozott tematikus rangsorának készítői.

A magyar egyetemek közül a Debreceni Egyetem először került fel a Times Higher Education (THE) rangsorára, a tavalyi listához képest a Corvinus és a BME megtartott a helyét, az ELTE azonban a 601+ kategóriából most egyel előbbre lépett az 501-600. helyre.

A szakterületi rangsorok összeállítása során a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is. A rangsorban az egyetemek a kommunikáció és médiatudomány, a politológia és nemzetközi tanulmányok, a szociológia és a földrajz oktatása, kutatásai is fontos szerepet játszottak.

A listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti, második a University of Oxford, harmadik pedig Harvard University lett. Az első tízben szerepel továbbá a Stanford, Cambridge, Princeton, Yale és a Chicagói Egyetem is.

A korábban megjelent rangsorokat itt nézhetitek meg.

Friss egyetemi rangsor: újra a legjobbak között az ELTE a bölcsészettudományokban

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a brit Times Higher Education 2020-as bölcsészettudományi felsőoktatási rangsorába - írja az egyetem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.