Friss egyetemi rangsor: újra a legjobbak között az ELTE a bölcsészettudományokban

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a brit Times Higher Education 2020-as bölcsészettudományi felsőoktatási rangsorába - írja az egyetem.

  • Eduline

Október 2-án hozták nyilvánosságra a Times Higher Education (THE) 2020-as szakterületi rangsorai közül az elsőt, amely a világ 536 felsőoktatási intézményének bölcsészettudományi képzéseit rangsorolja. A rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyi pozícióját megőrizve a 301-400. helyen szerepel, ezzel továbbra is az egyetlen magyar egyetem a ranglistán - írja közleményében az egyetem. 

A szakterületi rangsorok összeállítása során a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték.

A listát egyébként idén is a Stanford Egyetem vezeti, míg Cambridge a második, Oxford pedig a harmadik helyen szerepel. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) a dobogóról épp csak lecsúszva a negyedik lett, az ötödik helyet pedig a Harvard szerezte meg. A lista első húsz helyét jobbára amerikai és brit egyetemek foglalják el, az élbolyba már országokból csak a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Torontói Egyetem és a francia Université Paris Sciences et Lettres került be.

Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.