A természettudományi, technológiai, mérnöki vagy matematikai irány a nyerő karrierszempontból?

Becslések szerint Magyarországon több tízezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években. Az informatika kiváló karriert kínál mindkét nemnek, mégis, egyelőre alacsonyabb a nők száma ezen a területen.

  • Eduline

A magyar lányok évek óta kimagaslóan szerepelnek az Európai Leány Matematikai Diákolimpián, rendre az első 10 helyezett között. Idén Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett a Kijevben, 49 ország és 196 versenyző részvételével, az idén kilencedszer megrendezett Európai Leány Matematikai Diákolimpián.

Mészáros Anna szerint a közvélemény a mérnöki, műszaki, vagy tudományos tantárgyakat inkább férfiasnak találja, és ez sok pályakezdő lányt visszatart attól, hogy errefelé induljon, de őt ez nem befolyásolta. Kocsis Anett kiemelte, hogy nagyon jónak tartja, hogy sok olyan program van, amivel bátorítják a lányokat, ő maga is tagja Nők a Tudományban Egyesületnek (NaTE), amely sok lehetőséget kínál például előadások és táborok formájában lányoknak, hogy ezeken a területeken tudjanak fejlődni.

A mi generációnk már teljesen elfogadja, hogy lányoknak valók ezek a dolgok”- hangsúlyozta.

Hámori Janka elmondása szerint vidéken is kifejezetten az látszik, hogy míg régebben inkább a fiúk jártak matematikaversenyre, néhány lány résztvevővel, mára a fiatalabbak között nagyobb számban vannak lány indulók. „A matekkal elég sok helyre el tudok jutni”- foglalta össze a matematika előnyeit a szegedi Hámori Janka. Hasonlóan elkötelezett a matematika iránt Kocsis Anett is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy középiskolai matematika tanárként dolgozzon majd a jövőben.

Ezek a legnépszerűbb informatikai képzések: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb informatikai képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Minden fontos ponthatár és statisztika, amit az idei eredmények előtt érdemes átnézni.

A trendek azt mutatják, hogy a STEM, azaz a természettudományi, technológiai, mérnöki vagy matematikai irányban továbbtanuló fiatalok helyezkedhetnek el a legjobb eséllyel széles perspektívát kínáló területeken.

Ezúton is szeretnénk felhívni a továbbtanulás előtt álló lányok és szüleik figyelmét arra, hogy a STEM szakmák jó döntést jelentenek. Ma még mindig azt látjuk, hogy a lányok közül lényegesen kevesebben választják a matematikai-informatikai szakirányokat, de azt reméljük, hogy egyre több fiatal nő ismeri fel: a matematika és az IT igen vonzó karrier utat kínál” – mondta el Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley budapesti kockázatelemzési osztálya kvantitatív részlegének vezetője.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.