Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Becslések szerint Magyarországon több tízezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években. Az informatika kiváló karriert kínál mindkét nemnek, mégis, egyelőre alacsonyabb a nők száma ezen a területen.
A magyar lányok évek óta kimagaslóan szerepelnek az Európai Leány Matematikai Diákolimpián, rendre az első 10 helyezett között. Idén Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett a Kijevben, 49 ország és 196 versenyző részvételével, az idén kilencedszer megrendezett Európai Leány Matematikai Diákolimpián.
Mészáros Anna szerint a közvélemény a mérnöki, műszaki, vagy tudományos tantárgyakat inkább férfiasnak találja, és ez sok pályakezdő lányt visszatart attól, hogy errefelé induljon, de őt ez nem befolyásolta. Kocsis Anett kiemelte, hogy nagyon jónak tartja, hogy sok olyan program van, amivel bátorítják a lányokat, ő maga is tagja Nők a Tudományban Egyesületnek (NaTE), amely sok lehetőséget kínál például előadások és táborok formájában lányoknak, hogy ezeken a területeken tudjanak fejlődni.
A mi generációnk már teljesen elfogadja, hogy lányoknak valók ezek a dolgok”- hangsúlyozta.
Hámori Janka elmondása szerint vidéken is kifejezetten az látszik, hogy míg régebben inkább a fiúk jártak matematikaversenyre, néhány lány résztvevővel, mára a fiatalabbak között nagyobb számban vannak lány indulók. „A matekkal elég sok helyre el tudok jutni”- foglalta össze a matematika előnyeit a szegedi Hámori Janka. Hasonlóan elkötelezett a matematika iránt Kocsis Anett is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy középiskolai matematika tanárként dolgozzon majd a jövőben.
Ezek a legnépszerűbb informatikai képzések: ponthatárok és statisztikák
Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb informatikai képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Minden fontos ponthatár és statisztika, amit az idei eredmények előtt érdemes átnézni.
A trendek azt mutatják, hogy a STEM, azaz a természettudományi, technológiai, mérnöki vagy matematikai irányban továbbtanuló fiatalok helyezkedhetnek el a legjobb eséllyel széles perspektívát kínáló területeken.
Ezúton is szeretnénk felhívni a továbbtanulás előtt álló lányok és szüleik figyelmét arra, hogy a STEM szakmák jó döntést jelentenek. Ma még mindig azt látjuk, hogy a lányok közül lényegesen kevesebben választják a matematikai-informatikai szakirányokat, de azt reméljük, hogy egyre több fiatal nő ismeri fel: a matematika és az IT igen vonzó karrier utat kínál” – mondta el Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley budapesti kockázatelemzési osztálya kvantitatív részlegének vezetője.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.