Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Erre a hétre egy olyan nemzetközi konferenciát szerveztek, amely először foglalkozik a doktori képzésben részt vevők mentális egészségével és jóllétével - számolt be az eseményről a Nature tudományos lap nyomán a 444.hu.
A konferencia apropóját az adja, hogy világszerte számos kutatás hívta fel a figyelmet például arra, hogy a doktori program résztvevői átlag fölötti stressz-szinttel él együtt, valamint, hogy kétszer akkora eséllyel szenvednek valamilyen mentális nehézségtől, mint a társadalom magasan iskolázott többi tagja, és az érintettek harmadánál kialakult már valamilyen rendellenesség, vagy pedig kifejezetten magas ezen kialakulások kockázata.
2018 márciusa óta összesen 17 projekt indult, amely azt vizsgálja, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézzenek a kutatói pályájuk elején állók, és arra is keresik a választ, hogy milyen segítséget nyújthatnak számukra az egyetemek. A cél ezért jelenleg az, hogy nagyobb ívű kutatások révén pontosabb kép alakulhasson ki a meglévő helyzetről.
Hozzátették, hogy léteznek már persze ötletek is a lehetséges megoldásokra: egyrészt a témavezetőket fel kéne készíteni arra, hogy fel tudják ismerni a mentális problémák megjelenését, illetve az is segíthetne, ha egy-egy hallgatónak nem csak egy témavezetője lenne, úgyhogy anélkül is kérhetne segítséget, hogy közben nem kellene a karrierje veszélyeztetésétől félnie. És fontos lenne az is, hogy a tudományos közegben nagyobb megbecsülés és elismerés övezze a munka-élet egyensúlyt - írják.
Egyre több a depressziós diák: ide vezet a túlterheltség és a stressz
Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?
