A magyar nyelvű oktatásról egyeztetett Hoffmann Rózsa Kijevben

A kétoldalú magyar-ukrán oktatási kapcsolatok kérdései mellett a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás helyzetéről is tárgyalt csütörtökön Kijevben Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki az európai országok oktatási minisztereinek A 21. század oktatása: kijevi kezdeményezés címmel rendezett fórumán vett részt.

  • Eduline
Dmitro Tabacsnik, az ukrán oktatasi miniszter
Wikipedia

A fórumon, amelyet abból az alkalomból tartottak Kijevben, hogy jelenleg Ukrajna látja el az Európa Tanács elnöki tisztségét, Hoffmann Rózsa beszámolt az európai együttműködésből nyert magyar tapasztalatokról. Előadásában kitért arra, hogy ezekre a tapasztalatokra is építkezve, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, Magyarország ma az oktatás terén milyen intézkedésekkel dolgozik azon, hogy diákjai elsajátítsák a demokráciában való békés együttéléshez szükséges értékeket.

 

Kijevi látogatását értékelve az államtitkár elmondta: nagy örömére szolgált, hogy sikerült hosszabb megbeszélést folytatnia Dmitro Tabacsnik ukrán oktatási miniszterrel, akivel áttekintették a kétoldalú magyar-ukrán oktatási kapcsolatok kérdései mellett a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásának a problémáit is. Hozzátette: a tárgyalás nagyon jó hangulatú volt, az ukrán oktatási miniszter felkészülten érkezett a megbeszélésre, adatokat ismertetett, ezzel is jelezve, hogy „képben van” a kérdéseket illetően.

 

Az oktatási államtitkár kiemelte: az évek óta megoldatlan kérdések sorra vételét követően ukrán partnerével megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a munkatervek, kétoldalú egyezmények kidolgozását, megtárgyalását, hogy minél hamarabb megszülethessenek az egyezmények. „Arra a felvetésre válaszolva, hogy máig megoldatlan a magyar nyelvű felvételi vizsga kérdése azokon a felsőoktatási szakokon, amelyeken alapvető fontosságú a magyar nyelv, Tabacsnik miniszter úr arról biztosított, hogy 2012-ben rendezik a problémát” – mondta Hoffmann Rózsa.

 

A megbeszélésen szó volt a beregszászi főiskola akkreditációjának kérdéséről, közös tankönyvírási program beindításáról, mindenekelőtt a történelem és földrajz terén, továbbá ukrán diákok magyarországi felsőoktatási intézményekben történő képzéséről.

 

Hoffmann Rózsa azt is elmondta, látogatást tett a Kijevi Nemzeti Nyelvi Egyetemen, amely a kijevi régióban elsőként indított magyar nyelvi képzést, ahol megtekintett egy olyan foglalkozást, amelyen ukrán és orosz ajkú diákok a magyar nyelvet gyakorolták. Nagyon előremutatónak nevezte a kezdeményezést, hiszen – mint hangsúlyozta – az idei első tanévben már 21 hallgató iratkozott be magyar szakra a nyugati és közép-ukrán régióból. Hangsúlyozta, hogy a jövő szempontjából ezt fontos lépésnek tartja, amelyből nem csak Magyarország, hanem a kárpátaljai magyarság is profitálhat.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.