Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Magyarország fontosnak tartja kapcsolatainak szorosabbra fűzését keleti szomszédaival, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az emberek között, egymás kultúrájának és hagyományainak megismerését, a fiatalok toleranciára nevelését és az értékekre alapozott jobb együttműködés kialakítását politikai, gazdasági és kulturális területen - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára egy varsói EU-konferencián elhangzott előadásában.
A mobilitás keleti dimenziói című, csütörtökön befejeződött kétnapos konferencia a soros lengyel EU-elnökség első rendezvényeinek egyike volt, és az első olyan értekezlet, amelyet közvetlenül az EU és a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közötti mobilitásnak szenteltek. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte négy lengyel tárca közreműködésével.
Hoffmann Rózsa előadásában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség - az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban - a mobilitást prioritásként kezelte, és ajánlásokat fogadott el a mobilitást akadályozó korlátok lebontására. Elégedettségét fejezte ki, hogy a lengyel EU-elnökség továbbviszi ezt az ügyet.
Mint mondta, a felsőoktatás területén különösen a Tempus és az Erasmus Mundus programok keretében sikerült jelentős sikereket elérni a keleti partnerekkel folytatott együttműködésben, ennél sikeresebbek csak a Nyugat-Balkán országaival megvalósított programok voltak.
Jó példaként említette a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogramot (CEEPUS) is, amelynek Magyarország egyik alapítója. A program egyik célja a hallgatók és a tanárok cseréje a felsőoktatási intézmények között. Ebbe a programba a közép-európai és a nyugat-balkáni országok után idén Moldovát is sikerült bevonni. A 2000-ben a négy visegrádi ország által életre hívott Nemzetközi Visegrád Alap évente növekvő mértékben támogatja a keleti partnerség országait, ösztöndíjakat nyújt az ottani hallgatóknak - mondta. A varsói konferencia eredményei és következtetései fontos hozzájárulást jelentenek a szeptember végén Varsóba tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítéséhez, melynek társházigazdája Magyarország lesz - mondta az államtitkár. A konferencia előadói egyebek között rámutattak, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok "kelendőbbek" a munkaerőpiacon, jobb az idegennyelvtudásuk, alaposabban ismerik más országok kultúráját. Az Erasmus-program az EU diákcsereprogramja, 1987-ben hozták létre. A Tempus-program, mely a felsőoktatási együttműködés erősítését célozza, az Erasmus-program kiegészítője. Az EU keleti partnerségi programjában hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt.MTI
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.