Kelendőbbek a munkaerőpiacon az erasmusos diákok

Magyarország fontosnak tartja kapcsolatainak szorosabbra fűzését keleti szomszédaival, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az emberek között, egymás kultúrájának és hagyományainak megismerését, a fiatalok toleranciára nevelését és az értékekre alapozott jobb együttműködés kialakítását politikai, gazdasági és kulturális területen - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára egy varsói EU-konferencián elhangzott előadásában.

  • Eduline

A mobilitás keleti dimenziói című, csütörtökön befejeződött kétnapos konferencia a soros lengyel EU-elnökség első rendezvényeinek egyike volt, és az első olyan értekezlet, amelyet közvetlenül az EU és a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közötti mobilitásnak szenteltek. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte négy lengyel tárca közreműködésével.

 

Hoffmann Rózsa előadásában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség - az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban - a mobilitást prioritásként kezelte, és ajánlásokat fogadott el a mobilitást akadályozó korlátok lebontására. Elégedettségét fejezte ki, hogy a lengyel EU-elnökség továbbviszi ezt az ügyet.
MTI

Mint mondta, a felsőoktatás területén különösen a Tempus és az Erasmus Mundus programok keretében sikerült jelentős sikereket elérni a keleti partnerekkel folytatott együttműködésben, ennél sikeresebbek csak a Nyugat-Balkán országaival megvalósított programok voltak.

 

Jó példaként említette a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogramot (CEEPUS) is, amelynek Magyarország egyik alapítója. A program egyik célja a hallgatók és a tanárok cseréje a felsőoktatási intézmények között. Ebbe a programba a közép-európai és a nyugat-balkáni országok után idén Moldovát is sikerült bevonni.

 

A 2000-ben a négy visegrádi ország által életre hívott Nemzetközi Visegrád Alap évente növekvő mértékben támogatja a keleti partnerség országait, ösztöndíjakat nyújt az ottani hallgatóknak - mondta.

 

A varsói konferencia eredményei és következtetései fontos hozzájárulást jelentenek a szeptember végén Varsóba tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítéséhez, melynek társházigazdája Magyarország lesz - mondta az államtitkár. 

 

A konferencia előadói egyebek között rámutattak, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok "kelendőbbek" a munkaerőpiacon, jobb az idegennyelvtudásuk, alaposabban ismerik más országok kultúráját.

 

Az Erasmus-program az EU diákcsereprogramja, 1987-ben hozták létre. A Tempus-program, mely a felsőoktatási együttműködés erősítését célozza, az Erasmus-program kiegészítője. Az EU keleti partnerségi programjában hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna