Magyarország fontosnak tartja kapcsolatainak szorosabbra fűzését keleti szomszédaival, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az emberek között, egymás kultúrájának és hagyományainak megismerését, a fiatalok toleranciára nevelését és az értékekre alapozott jobb együttműködés kialakítását politikai, gazdasági és kulturális területen - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára egy varsói EU-konferencián elhangzott előadásában.
A mobilitás keleti dimenziói című, csütörtökön befejeződött kétnapos konferencia a soros lengyel EU-elnökség első rendezvényeinek egyike volt, és az első olyan értekezlet, amelyet közvetlenül az EU és a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közötti mobilitásnak szenteltek. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte négy lengyel tárca közreműködésével.
Hoffmann Rózsa előadásában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség - az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban - a mobilitást prioritásként kezelte, és ajánlásokat fogadott el a mobilitást akadályozó korlátok lebontására. Elégedettségét fejezte ki, hogy a lengyel EU-elnökség továbbviszi ezt az ügyet.
Mint mondta, a felsőoktatás területén különösen a Tempus és az Erasmus Mundus programok keretében sikerült jelentős sikereket elérni a keleti partnerekkel folytatott együttműködésben, ennél sikeresebbek csak a Nyugat-Balkán országaival megvalósított programok voltak.
Jó példaként említette a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogramot (CEEPUS) is, amelynek Magyarország egyik alapítója. A program egyik célja a hallgatók és a tanárok cseréje a felsőoktatási intézmények között. Ebbe a programba a közép-európai és a nyugat-balkáni országok után idén Moldovát is sikerült bevonni. A 2000-ben a négy visegrádi ország által életre hívott Nemzetközi Visegrád Alap évente növekvő mértékben támogatja a keleti partnerség országait, ösztöndíjakat nyújt az ottani hallgatóknak - mondta. A varsói konferencia eredményei és következtetései fontos hozzájárulást jelentenek a szeptember végén Varsóba tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítéséhez, melynek társházigazdája Magyarország lesz - mondta az államtitkár. A konferencia előadói egyebek között rámutattak, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok "kelendőbbek" a munkaerőpiacon, jobb az idegennyelvtudásuk, alaposabban ismerik más országok kultúráját. Az Erasmus-program az EU diákcsereprogramja, 1987-ben hozták létre. A Tempus-program, mely a felsőoktatási együttműködés erősítését célozza, az Erasmus-program kiegészítője. Az EU keleti partnerségi programjában hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
