Rosszul jártak a 2006-ban bevezetett bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: aki BA- vagy BSc-diplomával szeretne elhelyezkedni, alacsonyabb fizetésre, hosszabb álláskeresési időszakra, a munkaadók részéről pedig némi tanácstalanságra számíthat. Kedden ismertették a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit, ami először adhat visszajelzést a "bolognások" lehetőségeiről.
Nettó 130 ezer forint – átlagosan ennyit keres az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem dolgozni kezd. Az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb kutatási adatai szerint a BA- és a BSc-diplomások keresete jóval elmarad a hagyományos, négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.
Kevesebben találnak munkát, többen tanulnak tovább
A 2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százaléka talált állást a tanulmányai befejezését követő egy évben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek körében 75-76 százalék. Igaz, a bolognai rendszer felépítése miatt nem meglepő, hogy a hagyományos képzések diplomásaihoz képest a BA- és BSc-szakok végzősei közül jóval kevesebben keresnek állást: míg az osztatlan képzésben tanulók huszonhat-huszonhét százaléka iratkozik be egy újabb képzésre, addig a bachelor diplomát szerzők csaknem fele – negyvennégy százaléka – dönt a tanulás mellett.
Nem véletlen, hogy a mesterszakokra felvételizők száma is évről évre nő: míg 2009-ben 17 ezren, addig tavaly már 28 ezren, az idei keresztféléves eljárásban pedig 5300-an jelentkeztek valamelyik hazai egyetem vagy főiskola mesterképzésére. A legnépszerűbb mesterszakokról és a ponthatároról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.| Képzés típusa | Átlagos havi nettó jövedelem |
| Osztatlan képzés | 144 500 forint |
| Hagyományos egyetemi képzés | 165 500 forint |
| Hagyományos főiskolai képzés | 137 000 forint |
| BSc/BA-alapszakos képzés | 129 600 forint |
| Teljes minta | 146 100 forint |
Az Educatio Nonprofit Kft. kutatási összefoglalója szerint a bachelorok 83 százaléka főállásban dolgozik, 4,5 százalékuk viszont alkalmi munkából tartja el magát. A munkanélküliek aránya 4,4 százalék, ami meghaladja a hagyományos képzési struktúra végzőseinek négy százalék alatti munkanélküliségi rátáját. A kutatók szerint az eredmények mögött - többek között - a munkaadók tanácstalansága áll, a cégvezetők ugyanis még mindig nem ismerik igazán az új képzési formákat, pedig - ahogy a kutatás készítői kiemelik - "néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás az osztatlan képzések kivételével kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd".
Az orvosok és a jogászok a pályán maradnakA legjobb munkaerő-piaci helyzetben a jogi-igazgatási és az egészségügyi diplomát szerző hallgatók vannak, közülük csak kevesen döntenek úgy, hogy nem a végzettségüknek megfelelő területen helyezkednek el. „Viszonylag könnyűnek látszik az elhelyezkedés, és az alacsony bérek sem késztetnek sokakat munkahelyváltásra. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy viszonylag magas – a pedagógusok csoportja után a legmagasabb, 63 százalékos – a közszférában dolgozók aránya, az általánosan használt bértáblázat miatt a karrierépítésben a fizetés mint tényező háttérbe szorul” – írja kutatási összefoglalójában Györgyi Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Munkatársa.A 2007-ben - még a régi rendszerben - végzettek adataiból is jól látszik, hogy a legnehezebb helyzetben még mindig az agrár-, bölcsész-, a társadalomtudományi, valamint a természettudományi karon diplomát szerzett hallgatók vannak: nem mindegy, hogy ki hol tölti a szakmai gyakorlatát, az első munkahely megtalálásában ugyanis kiemelkedően magas a személyes ismeretség szerepe. A kutatók szerint a keresetek mind a négy területen alacsonyak, átlagosan 151 ezer forintot tesznek ki havonta, falvakban és kisvárosokban még kevesebbek vihetnek haza a frissdiplomások. A pályaelhagyás mértéke is itt a legmagasabb, a főiskolát végzettek 43 százaléka, az egyetemi diplomával rendelkezők 36 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Igaz, a pályaelhagyást nem a pénz motiválja, a más területen állást találó fiatalok fizetése ugyanis pontosan annyi, mint az agrár-, a bölcsész-, a társadalomtudományi vagy a természettudományi pályán maradóké.| Diplomás pályakövetés - a kutatásrólAz Educatio Nonprofit Kft. a felsőoktatási intézményekből beérkezett adatokat összesítette. Csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos diplomával rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A kutatók arra voltak kíváncsiak, a végzésük óta eltelt egy évben el tudtak-e helyezkedni a frissdiplomások, hány hónapig kerestek állást, elégedettek-e a fizetésükkel és a beosztásukkal. 2009-ben került ki az egyetemekről és főiskolákról az első, már bachelor diplomát szerző évfolyam, de ezzel párhuzamosan még a hagyományos, négy-ötéves rendszerben is több ezer hallgató végzett. |
Még nem döntötted el, milyen szakokat írsz be a jelentkezési lapra? Hogy könnyebb legyen a döntés, február 15-ig az összes képzési terület elhelyezkedési esélyeit bemutatjuk - a jogi szakoktól a tanári képzésekig. Cikksorozatunkat keresd holnaptól az eduline-on!
edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
