Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások?

Rosszul jártak a 2006-ban bevezetett bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: aki BA- vagy BSc-diplomával szeretne elhelyezkedni, alacsonyabb fizetésre, hosszabb álláskeresési időszakra, a munkaadók részéről pedig némi tanácstalanságra számíthat. Kedden ismertették a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit, ami először adhat visszajelzést a "bolognások" lehetőségeiről.

  • Eduline

Nettó 130 ezer forint – átlagosan ennyit keres az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem dolgozni kezd. Az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb kutatási adatai szerint a BA- és a BSc-diplomások keresete jóval elmarad a hagyományos, négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.

A frissidiplomások 4,4 százaléka nem talált állást egy év alatt

Kevesebben találnak munkát, többen tanulnak tovább

A 2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százaléka talált állást a tanulmányai befejezését követő egy évben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek körében 75-76 százalék. Igaz, a bolognai rendszer felépítése miatt nem meglepő, hogy a hagyományos képzések diplomásaihoz képest a BA- és BSc-szakok végzősei közül jóval kevesebben keresnek állást: míg az osztatlan képzésben tanulók huszonhat-huszonhét százaléka iratkozik be egy újabb képzésre, addig a bachelor diplomát szerzők csaknem fele – negyvennégy százaléka – dönt a tanulás mellett.

Nem véletlen, hogy a mesterszakokra felvételizők száma is évről évre nő: míg 2009-ben 17 ezren, addig tavaly már 28 ezren, az idei keresztféléves eljárásban pedig 5300-an jelentkeztek valamelyik hazai egyetem vagy főiskola mesterképzésére.

A legnépszerűbb mesterszakokról és a ponthatároról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Képzés típusaÁtlagos havi nettó jövedelem
Osztatlan képzés144 500 forint
Hagyományos egyetemi képzés165 500 forint
Hagyományos főiskolai képzés137 000 forint
BSc/BA-alapszakos képzés129 600 forint
Teljes minta146 100 forint

Az Educatio Nonprofit Kft. kutatási összefoglalója szerint a bachelorok 83 százaléka főállásban dolgozik, 4,5 százalékuk viszont alkalmi munkából tartja el magát. A munkanélküliek aránya 4,4 százalék, ami meghaladja a hagyományos képzési struktúra végzőseinek négy százalék alatti munkanélküliségi rátáját. A kutatók szerint az eredmények mögött - többek között - a munkaadók tanácstalansága áll, a cégvezetők ugyanis még mindig nem ismerik igazán az új képzési formákat, pedig - ahogy a kutatás készítői kiemelik - "néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás az osztatlan képzések kivételével kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd".

Az orvosok és a jogászok a pályán maradnak

A legjobb munkaerő-piaci helyzetben a jogi-igazgatási és az egészségügyi diplomát szerző hallgatók vannak, közülük csak kevesen döntenek úgy, hogy nem a végzettségüknek megfelelő területen helyezkednek el. „Viszonylag könnyűnek látszik az elhelyezkedés, és az alacsony bérek sem késztetnek sokakat munkahelyváltásra. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy viszonylag magas – a pedagógusok csoportja után a legmagasabb, 63 százalékos – a közszférában dolgozók aránya, az általánosan használt bértáblázat miatt a karrierépítésben a fizetés mint tényező háttérbe szorul” – írja kutatási összefoglalójában Györgyi Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Munkatársa.

A 2007-ben - még a régi rendszerben - végzettek adataiból is jól látszik, hogy a legnehezebb helyzetben még mindig az agrár-, bölcsész-, a társadalomtudományi, valamint a természettudományi karon diplomát szerzett hallgatók vannak: nem mindegy, hogy ki hol tölti a szakmai gyakorlatát, az első munkahely megtalálásában ugyanis kiemelkedően magas a személyes ismeretség szerepe. A kutatók szerint a keresetek mind a négy területen alacsonyak, átlagosan 151 ezer forintot tesznek ki havonta, falvakban és kisvárosokban még kevesebbek vihetnek haza a frissdiplomások.

A pályaelhagyás mértéke is itt a legmagasabb, a főiskolát végzettek 43 százaléka, az egyetemi diplomával rendelkezők 36 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Igaz, a pályaelhagyást nem a pénz motiválja, a más területen állást találó fiatalok fizetése ugyanis pontosan annyi, mint az agrár-, a bölcsész-, a társadalomtudományi vagy a természettudományi pályán maradóké.

Diplomás pályakövetés - a kutatásról

Az Educatio Nonprofit Kft. a felsőoktatási intézményekből beérkezett adatokat összesítette. Csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos diplomával rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A kutatók arra voltak kíváncsiak, a végzésük óta eltelt egy évben el tudtak-e helyezkedni a frissdiplomások, hány hónapig kerestek állást, elégedettek-e a fizetésükkel és a beosztásukkal. 2009-ben került ki az egyetemekről és főiskolákról az első, már bachelor diplomát szerző évfolyam, de ezzel párhuzamosan még a hagyományos, négy-ötéves rendszerben is több ezer hallgató végzett.

Még nem döntötted el, milyen szakokat írsz be a jelentkezési lapra? Hogy könnyebb legyen a döntés, február 15-ig az összes képzési terület elhelyezkedési esélyeit bemutatjuk - a jogi szakoktól a tanári képzésekig. Cikksorozatunkat keresd holnaptól az eduline-on!

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.