Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
2010-ben 3400 külföldi hallgató jelentkezett a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – ez az összes felvételiző valamivel több mint két százaléka. A jelentkezők körülbelül fele minden évben a szomszédos országokból érkezik, de sok közel- és távol-keleti, valamint afrikai diák is Magyarországra jön tanulni, sőt akadnak felvételizők Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.
A legtöbb külföldi hallgató orvosnak tanulA legtöbb külföldi hallgató az orvosi egyetemekre jelentkezik: a budapesti Semmelweis Egyetemre már az 1970-es években is érkeztek külföldi diákok, 1983-ban németül, 1989-ben pedig angolul is megindult az oktatás. Ma az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizetnek: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1 900 000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1 700 000 forintot.
„Ez az összeg hazai viszonylatban magasnak számít, ám a külföldiek, főleg a tőlünk nyugatabbról érkezők számára nem megfizethetetlen, ebben a tanévben Németországból érkeztek a legtöbben” – magyarázta Széchényi Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. „A külföldi diákok leginkább a magas színvonalú oktatás és a nagyobb gyakorlati lehetőség miatt jönnek hozzánk tanulni, na meg azért, hogy egy kicsit önállósodjanak, elszakadjanak otthonról.”
A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- es Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben. „A legtöbben Norvégiából, Izraelből és Iránból érkeznek, de távol-keleti és afrikai hallgatóink is vannak” – mondta Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója, aki szerint a Debreceni Egyetem népszerűségének fő oka, hogy a nyugati egyetemekhez hasonló színvonalas képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát ad. „Az sem utolsó szempont, hogy Magyarországon a megélhetés és a lakhatás is olcsóbb, mint a nyugati országokban” – tette hozzá.
Nemcsak az egyetemek járnak jól a külföldi hallgatókkal
A négy magyarországi orvosegyetem vezetői nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a külföldi hallgatók számának növekedése nemcsak az intézmények presztízsének tenne jót, hanem a gazdaságnak is. Ezért az intézmények az Új Széchenyi Tervből kérnek támogatást, hogy az infrastruktúra és szakembergárda bővítése után több külföldi hallgatót fogadhassanak. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója elmondta: a magyarországi orvosi egyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente körülbelül 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak. A befizetett tandíj az egyetemeket illeti, további 12 milliárd forint közvetlenül az államkasszába jut.„Debrecenben a városban tanuló külföldi hallgatók generálják a legjelentősebb turisztikai bevételt” – mondta Jenei Attila. Egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ az egyetemi városokban, ez az összeg akár három-öt ember számára is jövedelmet jelenthet – ez derül ki az AMM Tanácsadó Zrt. 2009-es Gyorsítósáv című tanulmányából. A szerzők szerint ha a külföldi hallgatók létszáma elérné a 30-35 ezret, akkor a befogadó településeken az általuk évente elköltött pénz meghaladná a 38-40 milliárd forintot.Szűcs DóraedulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
