Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
2010-ben 3400 külföldi hallgató jelentkezett a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – ez az összes felvételiző valamivel több mint két százaléka. A jelentkezők körülbelül fele minden évben a szomszédos országokból érkezik, de sok közel- és távol-keleti, valamint afrikai diák is Magyarországra jön tanulni, sőt akadnak felvételizők Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.
A legtöbb külföldi hallgató orvosnak tanulA legtöbb külföldi hallgató az orvosi egyetemekre jelentkezik: a budapesti Semmelweis Egyetemre már az 1970-es években is érkeztek külföldi diákok, 1983-ban németül, 1989-ben pedig angolul is megindult az oktatás. Ma az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizetnek: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1 900 000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1 700 000 forintot.
„Ez az összeg hazai viszonylatban magasnak számít, ám a külföldiek, főleg a tőlünk nyugatabbról érkezők számára nem megfizethetetlen, ebben a tanévben Németországból érkeztek a legtöbben” – magyarázta Széchényi Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. „A külföldi diákok leginkább a magas színvonalú oktatás és a nagyobb gyakorlati lehetőség miatt jönnek hozzánk tanulni, na meg azért, hogy egy kicsit önállósodjanak, elszakadjanak otthonról.”
A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- es Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben. „A legtöbben Norvégiából, Izraelből és Iránból érkeznek, de távol-keleti és afrikai hallgatóink is vannak” – mondta Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója, aki szerint a Debreceni Egyetem népszerűségének fő oka, hogy a nyugati egyetemekhez hasonló színvonalas képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát ad. „Az sem utolsó szempont, hogy Magyarországon a megélhetés és a lakhatás is olcsóbb, mint a nyugati országokban” – tette hozzá.
Nemcsak az egyetemek járnak jól a külföldi hallgatókkal
A négy magyarországi orvosegyetem vezetői nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a külföldi hallgatók számának növekedése nemcsak az intézmények presztízsének tenne jót, hanem a gazdaságnak is. Ezért az intézmények az Új Széchenyi Tervből kérnek támogatást, hogy az infrastruktúra és szakembergárda bővítése után több külföldi hallgatót fogadhassanak. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója elmondta: a magyarországi orvosi egyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente körülbelül 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak. A befizetett tandíj az egyetemeket illeti, további 12 milliárd forint közvetlenül az államkasszába jut.„Debrecenben a városban tanuló külföldi hallgatók generálják a legjelentősebb turisztikai bevételt” – mondta Jenei Attila. Egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ az egyetemi városokban, ez az összeg akár három-öt ember számára is jövedelmet jelenthet – ez derül ki az AMM Tanácsadó Zrt. 2009-es Gyorsítósáv című tanulmányából. A szerzők szerint ha a külföldi hallgatók létszáma elérné a 30-35 ezret, akkor a befogadó településeken az általuk évente elköltött pénz meghaladná a 38-40 milliárd forintot.Szűcs DóraedulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
