Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
2010-ben 3400 külföldi hallgató jelentkezett a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – ez az összes felvételiző valamivel több mint két százaléka. A jelentkezők körülbelül fele minden évben a szomszédos országokból érkezik, de sok közel- és távol-keleti, valamint afrikai diák is Magyarországra jön tanulni, sőt akadnak felvételizők Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.
A legtöbb külföldi hallgató orvosnak tanulA legtöbb külföldi hallgató az orvosi egyetemekre jelentkezik: a budapesti Semmelweis Egyetemre már az 1970-es években is érkeztek külföldi diákok, 1983-ban németül, 1989-ben pedig angolul is megindult az oktatás. Ma az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizetnek: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1 900 000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1 700 000 forintot.
„Ez az összeg hazai viszonylatban magasnak számít, ám a külföldiek, főleg a tőlünk nyugatabbról érkezők számára nem megfizethetetlen, ebben a tanévben Németországból érkeztek a legtöbben” – magyarázta Széchényi Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. „A külföldi diákok leginkább a magas színvonalú oktatás és a nagyobb gyakorlati lehetőség miatt jönnek hozzánk tanulni, na meg azért, hogy egy kicsit önállósodjanak, elszakadjanak otthonról.”
A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- es Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben. „A legtöbben Norvégiából, Izraelből és Iránból érkeznek, de távol-keleti és afrikai hallgatóink is vannak” – mondta Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója, aki szerint a Debreceni Egyetem népszerűségének fő oka, hogy a nyugati egyetemekhez hasonló színvonalas képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát ad. „Az sem utolsó szempont, hogy Magyarországon a megélhetés és a lakhatás is olcsóbb, mint a nyugati országokban” – tette hozzá.
Nemcsak az egyetemek járnak jól a külföldi hallgatókkal
A négy magyarországi orvosegyetem vezetői nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a külföldi hallgatók számának növekedése nemcsak az intézmények presztízsének tenne jót, hanem a gazdaságnak is. Ezért az intézmények az Új Széchenyi Tervből kérnek támogatást, hogy az infrastruktúra és szakembergárda bővítése után több külföldi hallgatót fogadhassanak. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója elmondta: a magyarországi orvosi egyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente körülbelül 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak. A befizetett tandíj az egyetemeket illeti, további 12 milliárd forint közvetlenül az államkasszába jut.„Debrecenben a városban tanuló külföldi hallgatók generálják a legjelentősebb turisztikai bevételt” – mondta Jenei Attila. Egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ az egyetemi városokban, ez az összeg akár három-öt ember számára is jövedelmet jelenthet – ez derül ki az AMM Tanácsadó Zrt. 2009-es Gyorsítósáv című tanulmányából. A szerzők szerint ha a külföldi hallgatók létszáma elérné a 30-35 ezret, akkor a befogadó településeken az általuk évente elköltött pénz meghaladná a 38-40 milliárd forintot.Szűcs DóraedulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
