Zsarolt-e a Zrínyi rektora?

Az iroda munkatársai azt gyanítják, hogy a rektor felajánlotta a DHL nemzetközi levél- és csomagszállító cég európai központja prominenseinek, hogy segít eltussolni az egyik magyarországi leányvállalatuknál történő bűncselekményeket. Tanúvallomások szerint cserébe azt kérte, hogy az általa ajánlott biztonsági cégnek adjanak megbízást.

A szállítmányozással foglalkozó vállalkozók körében nem titok, hogy időről időre akadnak fuvarosok, akik tilalmas termék – drog, fegyver, jövedéki portéka – csempészetével egészítik ki keresetüket. Aligha számított tehát világszenzációnak az a dvd, amely tavaly nyáron jutott Szabó birtokába ismerőse – a bűnügyben szintén gyanúsított Cs. István – jóvoltából. A feltehetően titokban készült felvételen DHL-es alkalmazottak beszélgetnek kollégáik által tudomásuk szerint elkövetett stiklikről. A rektor mégsem a rendőrségre rohant az információval, hanem a DHL-t kereste meg, azt állítva, megvan a lehetősége, hogy elérje, az esetnek ne legyen médiavisszhangja. Legalábbis ezt gyanítja a rendőrség, amely annyira főbenjárónak találta a vétket, hogy látványos kommandós akcióval vette őrizetbe az egyetemi irodájában tartózkodó Szabót a múlt héten.

A bírói gyakorlatban enyhén megítélt, általában felfüggesztett szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtott – a Btk. szerint 1–5 év szabadságvesztéssel fenyegetett – befolyással üzérkedés lényege, hogy az elkövető „hivatalos személy” befolyásolására tegyen ígéretet. Nem teljesen egyértelmű, a „médiavisszhang elkerülése” – ha kivitelezhető egyáltalán – milyen hivatali procedúrát feltételez. Zamecsnik Péter, Szabó ügyvédje mindenesetre értetlenül áll az eset előtt, már csak azért is, mert szerinte Szabót semmi sem kötelezte, hogy feljelentést tegyen a felvétel miatt. Mint fogalmazott, ügyfele csak segíteni akart a DHL-nek. Persze hoci-nesze alapon. Az egyetemek, köztük a Zrínyi költségvetése is a töredékére apadt, kénytelenek vállalati partnereket keresni (a minisztérium közlése szerint az egyetemük nem állt üzleti kapcsolatban a DHL-lel). A puhatolózás némi spéttel zaklatta föl a szállítmányozási multit, hiszen Szabó augusztusban tárgyalt a németországi agytröszttel, ám feljelentés csak októberben érkezett a rendőrségre. Úgy tudni, az alapügyben, vagyis hogy tényleg csempésznek-e tilalmas árucikkeket DHL-es zászló alatt, senki sem kezdeményezett büntetőeljárást.

A DHL hallgat az ügyben, ezzel „a nyomozás sikerét kívánja előmozdítani”. A múlt héten mindenesetre rács mögé került az egyik igazgatója, Dejcző László, a közúti szállítmányozással foglalkozó DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezetője. A nyomozók gyanúja szerint bűnsegédként serénykedett a befolyással üzérkedő rektor sikerén, méghozzá úgy, hogy a DHL szervezetét és működését érintő belső információkat szolgáltatott neki. Rendőri forrásból úgy tudni, Szabó Dejczőtől tudta meg, mit kérjen a DHL-től, melyik biztonsági igazgatót és megbízott külső céget cseréljék le. A gyanúsított védőjének, Zamecsnik Tamásnak – ő a rektort képviselő ügyvéd fia – erről nincs hivatalos tudomása. A HVG-nek elmondta, ügyfele és Szabó valóban ismerik egymást, ám miután Szabó nem üzérkedett semmiféle befolyással, Dejcző nem lehetett a segédje. Az adatkijátszás ráadásul értelmetlen, hiszen a DHL-cégek holdingszerűen az európai központ alá tartoznak, Dejczőnek nem áll a rendelkezésére más cég titka (úgy tudni, a csempészetgyanú nem a DHL Freighttel, hanem a DHL Supply Chain Kft.-vel kapcsolatban merült föl), míg a cégszerkezet nyilvános adat, bárki hozzáférhet.

Valamiféle összhangot sejtet ugyanakkor a játszó személyek között, hogy mindhárom gyanúsítottat ugyanannak az irodának az ügyvédei képviselik (a hallgató Cs.-t Pósfai László). Az ellenszolgáltatásról pedig a HVG értesülései szerint a DHL-es tanúk beszéltek. Onnan tudni, hogy Szabó állítólag a Bakony Security Kft.-t ajánlotta a szállítmányozó cég figyelmébe. Az ötszázezer forint törzstőkéjű céget alig egy évvel korábban, 2008 augusztusában alapította a pápai Molnár József és felesége, a székhelyet nemrég költöztették át Budapestre. Indulásuk évében 800 ezer forint árbevételt értek el, honlapjukon felsorolt referenciáik között főképp pápai cégek, illetve a CBSZ – Pintér Sándor volt és nem cáfolt hírek szerint a Fidesz választási győzelme esetén leendő belügyminiszter biztonsági cége – is szerepel.

A Bakony Security és Szabó kapcsolatáról egyelőre nem tudni közelebbit, Molnár bontotta ugyanis a vonalat, mihelyst a HVG érdeklődött nála, Zamecsnikéknek pedig nincs hivatalos tudomásuk a kft rendőrség által feltételezett szerepéről. A Bakony-partner CBSZ neve ismerősen csenghet honvédségi berkekben, a minisztérium tulajdonában lévő HMEI Zrt. például az idén nettó 450 millió forintot fizet a Pintér-cégnek, amely – közbeszerzési pályázat nyerteseként – alvállalkozóként honvédségi objektumok őrzését vállalja. Eközben a jobboldali média kitart amellett, hogy Szabó ügye összefügg egy nagyobb, a honvédséget, közelebbről a HMEI-t érintő korrupciós nyomozással. Ezt a nyomozóiroda cáfolta, miközben a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője, Ács Tibor alezredes a múlt héten belebukott abba, hogy egy – engedélye nélkül felvett, és a Hír Televízióban közölt – beszélgetésben gengsztercégnek nevezte a Pintér-céget is megbízó HMEI-t.

HVG