A mai egyetemisták, főiskolások alig kis hányada gondolja úgy, hogy a diploma után többet nem vesz tankönyvet a kezébe. Az Educatio Nonprofit Kft. a Diplomás Pályakövetés kutatásában tavaly nyolcezer hallgatót kérdezett meg, melyből kiderült, hogy minden harmadik diák mindenképpen tovább akar tanulni az első diploma megszerzése után. Az alap- vagy mesterképzésen (tehát a főiskolai vagy egyetemi diplomának megfelelő képesítésen) már túljutott fiatalok mintegy 21, 7 százaléka pedig szakirányú továbbképzésben gondolkodik. E százalék már jelzi, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytatók tisztában vannak a 21. századi munkaerőpiac követelményeivel: azaz, hogy tanulmányaikat tovább kell csiszolniuk. A szakirányú továbbképzéseken nem a klasszikus szakmai végzettséget - mint orvos, vagy közgazdász - hanem annak specializált, az éppen aktuális piac diktálta variációját nyerik el. A néhány félévnyi oktatás a speciális szakirányú szakképzettséget igazoló oklevéllel zárul.

„A tanulást soha nem lehet abbahagyni, ha valaki a munkahelyén előre akar jutni, folyamatosan képeznie kell magát, hogy a legújabb ismereteket megszerezze, illetve, hogy részterületeken specializálódjon. E célt szolgálják a posztgraduális képzések. Emellett ezek nélkülözhetetlenek a pályamódosításokhoz, és a munkavállaló piacképességét nagyban növelik” - ért egyet a diákok továbbképzési terveivel Juhászné Belatiny Katalin, a budapesti Zsigmond Király Főiskola (ZsKF) elnöke. 

Az elmúlt évek statisztikái világosan megmutatják a szakirányú továbbképzések népszerűségének növekedését: míg 2001-ben kétezerkétszáznál alig többen kezdték meg ilyen jellegű tanulmányaikat, öt évvel később már hatezernél is többen voltak. Tavaly szeptemberben pedig a tizenegyezret is meghaladta a felvettek száma (ráadásul úgy, hogy erre még rászámítható csaknem ezer, tavaly februárban, vagy a pótfelvételi során felvett tanuló).

A Diplomás pályakövetés 2009 során fény derült arra is, hogy a diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos- és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezzel szemben a katonai, műszaki, művészeti, és művészetközvetítői szakokon kevesen döntenek a továbbképzés e fajtája mellett. A felmérésből tudható, hogy minden harmadik diák - ha nem is feltétlenül a diploma utáni továbbtanulás teljes idejére - de külföldön is szeretne rövidebb-hosszabb ideig tanulmányokat folytatni. Az elmúlt években átlag húsz ezren választották a posztgraduális képzési formát - derült ki más felmérésekből.

A fiatalok igényeivel persze tisztában vannak a felsőoktatási intézmények, melyek a piaci versenyben igyekeznek a lehető legvonzóbb továbbtanulási formákkal, képzésekkel szolgálni. Magyarországon mintegy harminc egyetem és főiskola bír ilyen jellegű lehetőséggel. Ezek az iskolák az elitképzésre törekszenek, és semmiképpen nem tömegképzésben gondolkodnak: évente általában csak harminc-negyven fős évfolyamok indulnak. Egy-egy kurzust általában tizenöt jelentkező esetén indítanak be.

A legfajsúlyosabb állami továbbképzők közé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, és a Budapesti Corvinus Egyetem számít. Az utóbbihoz tartozó Közgazdasági Továbbképző Intézetben több, mint harminc akkreditált témában, négy félév alatt lehet szakirányú másoddiplomát szerezni. Köztük olyan „egzotikus” szakokon, mint az érdekérvényesítési, az esélyegyenlőségi vagy a vagyonfelügyeleti szak. Utóbbi szinte munkaerőpiaci rést tölt be: egy 2006-os kormányrendelet előírja, hogy csak ilyen szakértővel rendelkező cég végezhet felszámolást.

A magán- illetve alapítványi iskolák közül a ZsKF többek között dokumentumfilm és tv-dokumentáció, rendezvény és protokoll,  elektronikus illetve gazdasági  újságíró továbbképzést nyújt, és teljesen új jelenség az önkormányzati kommunikációképzés is. A szakirányú pallérozások ebben az intézményben általában két éven keresztül heti másfél napot vesznek igénybe, így munka mellett is elvégezhetők. A továbbképzéseket úgy építették fel, hogy azok több tantárgya beszámítható legyen a mester képzésekbe is – így elvileg az sem lehetetlen, hogy valaki hat év alatt szerezzen egy alapdiplomát, részt vehessen mesterképzésen, és még posztgraduális diplomát is elnyerjen.

Az egyházi intézmények sem akarnak kilógni a sorból: a csaknem harminc iskola közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csiszolódnak a legtöbben.


eduline