Mit csinál az, aki befejezte a középiskolát de semmi kedve rögtön belevetni magát az egyetemi/főiskolai életbe? Kivesz egy év szabit és utazgat a világban. Aki nem érti miről van szó, az valószínűleg nem egy felső-középosztálybeli angol család sarja, de nem kell kétségbeesni, nálunk is kezd elterjedni valami hasonló.
Eduline
Ilyenkor januárban az angol fiatalok egy része nekiindul a világnak és megkezdi jól megérdemelt tanulás- és szülőmentes kalandjait. Sokan egyszerűen csak utazgatnak és alkalmi munkákat vállalnak különböző országokban de egyre népszerűbb segélyszervezetekhez csatlakozva harmadik világbeli országokban karitatív munkát végezni.
A jótékonykodásban és az elszakadási vágyban rejlő üzleti lehetőségeket jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben több tucat cég alakult ezeknek a fiataloknak a kiszolgálására. A Real Gap, a Great Gap Years, a Gap Work csak néhány azok közül, amelynek a kínálatában szinte minden típusú utazás megtalálható, a szórakoztatótól a kalandoson át az alapítványi munkáig. Ezeknél a cégeknél lehetőség van arra, hogy a srácok az általuk választott, harmadik világbeli országokban működő jótékonysági szervezetekhez kerülhessenek. Segíthetnek élelmezni a mombasai hajléktalanokat, becsatlakozhatnak a nicaraguai vadvédelmi alapítványokhoz vagy taníthatnak angolt a szegény gyerekeknek Ecuadorban.
Egy ilyen program általában 1 hónapos és ezért 150 - 300 000 Ft körüli összeget fizetnek a jelentkezők, de lehetőség van tetszés szerinti hosszabbításra is. A fenti összegben persze csak a szállás és az ellátás van, minden más (jegyek, biztosítás) plusz költségnek számít. Néhány cég komplett utakat is kínál, ezeknek az ára az uticéltól és a programoktól függően változhat, például egy 18 hetes, három különböző (3-6 hetes) alapítványi munkával és egy hónapos szervezett utazgatással megfűszerezett program kb. 2.5 - 3 millió Ft. A cégek elmondása szerint egyébként a legnépszerűbb célországok, régiók Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland.
A legtöbb diákokat közvetítő cég természetszerűen kötődik valamilyen jótékonysági szervezethez, amelyhez adományként eljuttatja a részvételi díjak egy részét, de emellett más előnye is van, az utazgató diákok körül kialakult iparágnak. Az öregebb cégeknek, mint például a Projekt Abroad, amely már több mint tíz éve szervez gap year munkákat a harmadik világba, kialakult hálózata van, ami azért hasznos mert a cég helyismereténél fogva valóban ott tud munkahelyeket teremteni, ahol erre a legnagyobb szükség van.
A diákok többsége ezalatt a külföldön eltöltött időszak alatt van életükben először olyan szituációban, amikor teljesen önállóan kell döntéseket hozniuk, és egyedül, csupán saját ösztöneikre és ítélőképességükre hallgatva kell megküzdeniük a nehézségekkel és a különböző személyes krízisekkel. Persze ezt is el lehet rontani. Ha valaki mindentől elzárkózik, akkor a gap year nem ér semmit. A tapasztalat fontos része, hogy a srácok kényelmetlen hotelekben aludjanak, hogy helyi, sokszor ismeretlen ételeket fogyasszanak, és hogy őrült módon képesek legyenek az utolsó percben megváltoztatni a terveiket csak azért, mert új haverokra tettek szert. És hogy ezek a kalandok mennyire lényegesek, mi sem bizonyítja jobban, hogy az elit amerikai egyetemeken, köztük a Harwardon és a Princeton-on is külön felhívják a professzorok a diákok figyelmét ezekre az utakra.
Az utazás anyagi támogatói legtöbbször a szülők. Ők azok, akiknek el kell engedniük a gyerek kezét és hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy nem irányíthatják mostantól a csemetéjük minden mozdulatát. Ez persze gyakran félelmet szül, aminek nem tesz jót az sem, hogy minden évben történik egy-két tragédia az utazgató diákokkal, amiket aztán felkap a média. A közvetítő cégek komoly ellenőrzés alatt állnak a gyakorlati működésüket illetően, hiszen a fiatalok egy ilyen úton igen kiszolgáltatott helyzetben vannak, de így is vannak olyan balesetek, amelyek kivédhetetlenek. Az elmúlt pár évben két nagyon komoly tragédia rázta meg Nagy-Britanniát, az egyikben öt csoportosan utazó diáklány halt meg egy ecuadori busz balesetben, amelynek okozóját, egy teherautósofőrt azóta sem találják. A másik eset alig egy éve történt fokvárosban, itt három fiú vesztette életét szintén egy balesetben. Na és persze ott vannak azok a filmek, amik jellenzően hátizsákos amerikai turistákról és az őket elrabló, fogjul ejtő és bántó helyiekről szól.
Ami a magyar diákokat illeti, a gap year fogalma már ismert, ugyan még nagyon kevesen csinálják, de ennek több oka is van. Az első probléma, hogy sokan nem beszélnek nyelveket olyan szinten, hogy bele merjenek vágni, a másik, hogy nálunk kicsit fordítva működik a dolog, azaz sok diák a pont azért hagy ki egy évet és megy el dolgozni, hogy aztán ki tudja fizetni a főiskolát/egyetmet.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
A Nézőpont Intézet vezetőjét kollégái elsősorban az április 12-ei választás előtt publikált közvélemény-kutatások miatt bírálták, melyeket szakmailag súlyosan problémásnak tartanak.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Országszerte több nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumban akadnak még elérhető férőhelyek. Vannak olyan intézmények, ahol több mint 10 üres férőhely is maradt még az osztályokban. Az viszont látható, hogy a 6 évfolyamos gimnáziumok között jóval több lehetőség van, mint a 8 évfolyamosoknál.
Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.
