Még mindig kevés pályakezdő indít vállalkozást Magyarországon, de vannak olyanok, akik az egyetem után nem álláshirdetéseket kezdenek böngészni, hanem saját céget alapítanak. Két olyan fiatal vállalkozót mutatunk be, akik két különleges szakmában találták meg a helyüket.
Száz pályakezdő közül négyen dolgoznak vállalkozóként – a diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai alapján itthon még mindig kevesen döntenek úgy, hogy az egyetem vagy a főiskola után nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként kezdenek el dolgozni.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének kutatása szerint még az üzleti tanulmányokat folytató egyetemisták, főiskolások egy része is úgy érzi, leginkább elméleti oktatást kap, és bár rendszeresen elemzi a szakmai kérdéseket, piaci helyzeteket, de senkitől nem tanulja meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. A pályakezdők tartanak attól is, hogy vállalkozóként minden energiájukat az adminisztratív, adó- és munkajogi, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni - nem pedig a termék vagy szolgáltatás, amelyre a vállalkozást építik.
"Túl sok a bürokratikus teher"
Mégis akadnak olyanok, akik vállalják a rizikót, és az egyetem után azonnal belevágnak a cégalapításba. A harmincéves Merker Dávid például szociológusként végzett az ELTE-n, majd Bath-ban tanult tovább nemzetközi fejlesztés szakon. „Amikor hazaérkeztem, azt tapasztaltam, hogy ezzel a végzettséggel nagyon nehéz lenne itthon elhelyezkedni. Itt nincsen ilyen képzés, ráadásul ez a képzés fejlődő országokkal foglalkozó programokról szól, ebben pedig - finoman szólva - nem járunk az élen” – mondta. Mivel nem talált olyan céget vagy szervezetet, amelynél szívesen elhelyezkedett volna, úgy döntött, saját vállalkozást indít. „Rengeteg rossz kompromisszumot kellett volna kötni, mind a fizetés, mind a munkakörülmények terén. Itt is vannak nehézségek, de legalább saját magunkért is dolgozunk” – tette hozzá.
A 2013-ben alapított „Hosszúlépés. Járunk?” nevű csoport tematikus, történelmi, kultúrtörténeti városnéző túrákat szervez Budapesten. Általában 20-30 fős csoportoknak szervezik a túrákat, a séták kétórásak. „Szinte minden korosztály érdeklődik, ami annak is köszönhető, hogy a kínálatunk nagyon sokszínű: Cseh Tamás fiatalkorától a zsidóságon és a streetfoodon át a kínai kisebbség életéig számos témában szervezünk túrákat” – mondta Merker Dávid.
A Hosszúlépéssel öten foglalkoznak, a többiek szintén Nyugat-Európában éltek és tanultak, mindannyian kreatív, értékteremtő dologgal szerettek volna foglalkozni. Bár a vállalkozás egyelőre nem nyereséges, arra számítanak, hogy jövőre már többet fognak keresni, mint amennyit visszaforgatnak a vállalkozásba.
Merker Dávid hozzátette: pozitívum, hogy saját maguk osztják be az idejüket, így azonban minden hétvégén dolgoznak, „amikor másnak szabadideje van, akkor tud eljönni hozzánk”. Szerinte azért van ennyire kevés fiatal vállalkozó Magyarországon, mert túl sok a bürokratikus teher – „állandóan dokumentálnunk kell mindent, erre senki nem tanított meg minket, magunktól kell rájönnünk” –, és csak keveseknek van kezdőtőkéjük. Nekik szerencséjük van: minimális befektetéssel el tudtak indulni.
"Alkalmazottként dolgozni? Kevesebb élvezet és önállóság"
A 27 éves Patonay Ádám, egy kertész és növényvédelmi technikusi OKJ-tanfolyam elvégzése után indított vállalkozást. 2012-ben támogatást nyert a „Fiatal gazda” nevű programon, így földet vásárolhatott Bakonyalján – a kéthektáros tanyán pedig saját méhészetet alapított. „Az apósom is méhész volt, tőle tanultam meg a szakmát. Tavaly óta már a saját vállalkozásomat építem” – mondta.
A vállalkozásból már most fenn tudja tartani magát: úgy látja, hogy jók természeti adottságok Magyarországon, és érdemes mezőgazdasági vállalkozásba kezdeni, bár az tény, hogy rizikós. Hozzátette: volt csoporttársai közül kevesen indítottak vállalkozást, a legtöbben valamilyen mezőgazdasági üzem alkalmazottjaként dolgoznak, "de az kevesebb élvezettel és önállósággal jár".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
