Szokatlan ítélet született a milliókat sikkasztó egyetemi kutató ügyében

Börtönbüntetés helyett nélkülöző idős embereknek kell zongoráznia egy elismert egyetemi kutatónak, aki a kutatási alapok pénzeiből sikkasztott az Egyesült Államokban.

  • MTI

A szokatlan ítéletet szerdán vette kézhez Alexander Neumeister neurológus, a Yale és a New York-i Egyetem volt munkatársa. A manhattani kerületi bíróság ítélete szerint Neumeisternek három éven át hetente kétszer egy órát kell zongoráznia különböző connecticuti helyszíneken élő, nélkülöző idős embereknek. A bíró azzal indokolta a döntést, hogy a bírósági dokumentumokból kiderült, Neumeister képzett zongorista.

A volt kutató júniusban tett beismerő vallomást arról, hogy a kormány által biztosított kutatási pénzekből lopott. Elismerte, hogy a New York-i Egyetemtől és más kutatási programok alapjaiból 87 ezer dollárt (mintegy 24,5 millió forintot) sikkasztott 2012 és 2014 között.

Az ellene indult eljárás során kiderült, hogy korábban a Yale Egyetemtől is lopott, ahol 2004. és 2010. között dolgozott, és akkor 76 ezer dollárt (21,4 millió forintot) kellett visszafizetnie. Ezt a korábbi esetet azonban a mostani büntetőeljárásban nem vizsgálták.

Az ügyész elmondta, hogy a kutató több mint 200 ezer dollárt (mintegy 56,3 millió forintot) keresett évente és a lopott pénzt is magára, családtagjaira és másokra költötte, repülőutakat, hotelszobákat és vacsorákat fizetett belőle.

Neumeister a bíróságon elmondta: részben azért lett neurológus és pszichiáter, hogy a hozzá közel álló, mentális betegségekben szenvedőkön segíthessen. Védője azzal érvelt mellette, hogy Neumeister tudományos munkásságával olyan kutatásokat felügyelt, amelyek a poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedők hatékonyabb kezelési módjaiban értek el eredményeket. Az ügyvéd azonban nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az elismert kutató miért sikkasztott.

Eltűnik a zene a tantervből? Nem csak itthon kap egyre kisebb szerepet a művészeti nevelés

Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma. Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.