Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a BME különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Börtönbüntetés helyett nélkülöző idős embereknek kell zongoráznia egy elismert egyetemi kutatónak, aki a kutatási alapok pénzeiből sikkasztott az Egyesült Államokban.

A szokatlan ítéletet szerdán vette kézhez Alexander Neumeister neurológus, a Yale és a New York-i Egyetem volt munkatársa. A manhattani kerületi bíróság ítélete szerint Neumeisternek három éven át hetente kétszer egy órát kell zongoráznia különböző connecticuti helyszíneken élő, nélkülöző idős embereknek. A bíró azzal indokolta a döntést, hogy a bírósági dokumentumokból kiderült, Neumeister képzett zongorista.
A volt kutató júniusban tett beismerő vallomást arról, hogy a kormány által biztosított kutatási pénzekből lopott. Elismerte, hogy a New York-i Egyetemtől és más kutatási programok alapjaiból 87 ezer dollárt (mintegy 24,5 millió forintot) sikkasztott 2012 és 2014 között.
Az ellene indult eljárás során kiderült, hogy korábban a Yale Egyetemtől is lopott, ahol 2004. és 2010. között dolgozott, és akkor 76 ezer dollárt (21,4 millió forintot) kellett visszafizetnie. Ezt a korábbi esetet azonban a mostani büntetőeljárásban nem vizsgálták.
Az ügyész elmondta, hogy a kutató több mint 200 ezer dollárt (mintegy 56,3 millió forintot) keresett évente és a lopott pénzt is magára, családtagjaira és másokra költötte, repülőutakat, hotelszobákat és vacsorákat fizetett belőle.
Neumeister a bíróságon elmondta: részben azért lett neurológus és pszichiáter, hogy a hozzá közel álló, mentális betegségekben szenvedőkön segíthessen. Védője azzal érvelt mellette, hogy Neumeister tudományos munkásságával olyan kutatásokat felügyelt, amelyek a poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedők hatékonyabb kezelési módjaiban értek el eredményeket. Az ügyvéd azonban nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az elismert kutató miért sikkasztott.
Eltűnik a zene a tantervből? Nem csak itthon kap egyre kisebb szerepet a művészeti nevelés
Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma. Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Ha a szóbeli előtti napot otthon töltené a diák, hogy rápihenjen az előtte álló feladatra, az az írásbelihez hasonlóan ugyanúgy hiányzásnak számít, amit igazolni kell.
A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, csak szakértőknek kellene végezniük.