Szokatlan ítélet született a milliókat sikkasztó egyetemi kutató ügyében

Börtönbüntetés helyett nélkülöző idős embereknek kell zongoráznia egy elismert egyetemi kutatónak, aki a kutatási alapok pénzeiből sikkasztott az Egyesült Államokban.

  • MTI

A szokatlan ítéletet szerdán vette kézhez Alexander Neumeister neurológus, a Yale és a New York-i Egyetem volt munkatársa. A manhattani kerületi bíróság ítélete szerint Neumeisternek három éven át hetente kétszer egy órát kell zongoráznia különböző connecticuti helyszíneken élő, nélkülöző idős embereknek. A bíró azzal indokolta a döntést, hogy a bírósági dokumentumokból kiderült, Neumeister képzett zongorista.

A volt kutató júniusban tett beismerő vallomást arról, hogy a kormány által biztosított kutatási pénzekből lopott. Elismerte, hogy a New York-i Egyetemtől és más kutatási programok alapjaiból 87 ezer dollárt (mintegy 24,5 millió forintot) sikkasztott 2012 és 2014 között.

Az ellene indult eljárás során kiderült, hogy korábban a Yale Egyetemtől is lopott, ahol 2004. és 2010. között dolgozott, és akkor 76 ezer dollárt (21,4 millió forintot) kellett visszafizetnie. Ezt a korábbi esetet azonban a mostani büntetőeljárásban nem vizsgálták.

Az ügyész elmondta, hogy a kutató több mint 200 ezer dollárt (mintegy 56,3 millió forintot) keresett évente és a lopott pénzt is magára, családtagjaira és másokra költötte, repülőutakat, hotelszobákat és vacsorákat fizetett belőle.

Neumeister a bíróságon elmondta: részben azért lett neurológus és pszichiáter, hogy a hozzá közel álló, mentális betegségekben szenvedőkön segíthessen. Védője azzal érvelt mellette, hogy Neumeister tudományos munkásságával olyan kutatásokat felügyelt, amelyek a poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedők hatékonyabb kezelési módjaiban értek el eredményeket. Az ügyvéd azonban nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az elismert kutató miért sikkasztott.

Eltűnik a zene a tantervből? Nem csak itthon kap egyre kisebb szerepet a művészeti nevelés

Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma. Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.