Még mindig kevés roma diplomás van

Az elmúlt években több területen javultak a roma népességre vonatkozó mutatók, egyebek mellett javult a felsőoktatásban részt vevő cigányok aránya és a foglalkoztatási ráta is, ugyanakkor az alacsony iskolai végzettség még mindig a leghátrányosabb tényező - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. Azt is elárulta, hol és mikor építik fel a roma kulturális központot.

  • MTI
AFP / Kisbenedek Attila

Langerné Victor Katalin a témában tartott háttérbeszélgetésen a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia indikátoraira hivatkozva azt mondta, hogy 2010-hez a roma népesség helyzetére vonatkozó főbb mutatók jelentősen javultak. A szegénység és társadalmi kirekesztettség is enyhült.

A helyettes államtitkár ugyanakkor rámutatott: a romáknál az alacsony iskolai végzettség még mindig a leghátrányosabb tényező, és ez az, ami a legjobban befolyásolja az elhelyezkedési lehetőséget.

Langerné Victor Katalin minderről azzal kapcsolatban beszélt, hogy október végén a romák élethelyzetét taglaló írások jelentek meg. Ezekben - mint mondta - egy adott pillanatról készült hiteles adatokat közöltek, ugyanakkor a felzárkózásban nem lehet csak egy adott helyzetet nézni, hanem a folyamatot kell szem előtt tartani. Közölte: a mutatók az össztársadalomhoz képest tényleg nem jók. Az adatokból látszik, hogy még mindig sokkal kevesebben vannak a romák között, akik munkát vállalnak, és sokkal kevesebben vannak az össztársadalomhoz képest azok, akik középiskolai vagy felsőfokú végzettséget szereznek.

Azonban a roma társadalomhoz képest javulás figyelhet meg - hangsúlyozta Langerné Victor Katalin. Példaként említette, hogy a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 2014-ben a romáknál 45,3 százalék volt, míg 2015-ben 26,7 százalék. Langerné Victor Katalin megjegyezte azt is, hogy a felzárkózási stratégia indikátorrendszere a Központi Statisztikai Hivatal adatait dolgozza fel. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy 9000 hátrányos helyzetű általános- és középiskolás jut anyagi támogatáshoz az ösztöndíjrendszeren keresztül, és az Út a diplomához programban 900 hallgató kap ösztöndíjat.

Közölte azt is, hogy a rossz szociális körülmények között élő tanulók délutáni segítségét biztosító tanodák száma 2017-ben mintegy háromszáz lesz. Így ezekbe több mint 8 ezer gyerek járhat majd. Langerné Victor Katalin elmondta, decemberben-januárban megkezdődik az új, hárommilliárd forintos keretű Nő az esély program megvalósítása, így újabb félezer nő dolgozhat majd a szociális ellátórendszerben.

Közölte, a forrás rendelkezésre áll a cigány kulturális központ létrehozására, a tervek szerint józsefvárosi Tavaszmező utcában kap majd helyet, abban a bérházban, amelyet korábban több roma civil szervezet is használt. A bérházat, amely nagyon lepusztult állapotban van, fel kell újítani és át kell alakítani. A tervek szerint 2018-ra készülne el a központ.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.