A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein.
A tavaszi szezonban nyolc alkalommal tart vetítést ismeretterjesztő filmekből az MTA filmklubja, amelyen április 12. és május 31. között a filmek után meghívott szakértők segítségével lehet elmélyülni az aktuális témákban - olvasható az akadémia MTI-hez küldött közleményében.
Az MTA székházában rendezett vetítéssorozatot Tasnádi István Memo című alkotása indítja, amely után Racsmány Mihály kutató segít körüljárni a témát. A második alkalommal Borsody István 133 nap - a Tanácsköztársaság története című munkája forog majd, ez a manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozásokat járja körül. A vetítés után Katona Csaba történész igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekre.
A tavalyi Zrínyi emlékévhez kapcsolódva Baltavári Tamás Szigetvár 1566 című animációját is meglehet tekinteni, utána a témáról Hóvári János, volt ankarai nagykövet és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója beszélget. Sik András Mars-kutató és Kereszturi Ákos csillagász a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményeiről számol be egy következő alkalommal, amelyen a közönség a National Geographic által készített Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozat harmadik részét tekintheti meg.
Szó lesz még továbbá Budapest halairól, a külföldi letelepedés és kivándorlás kérdéséről, valamint az erdélyi magyar családok világháborút követő sorsáról, a sorozat zárásaként pedig a ma is aktuális Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó, Dézsy Zoltán Seuso 2. című dokumentumfilmjében felvetett kérdéseket a Seuso Kutatási Projekt felkért szakértőjével vizsgálhatják meg a jelenlévők.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
