A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein.
A tavaszi szezonban nyolc alkalommal tart vetítést ismeretterjesztő filmekből az MTA filmklubja, amelyen április 12. és május 31. között a filmek után meghívott szakértők segítségével lehet elmélyülni az aktuális témákban - olvasható az akadémia MTI-hez küldött közleményében.
Az MTA székházában rendezett vetítéssorozatot Tasnádi István Memo című alkotása indítja, amely után Racsmány Mihály kutató segít körüljárni a témát. A második alkalommal Borsody István 133 nap - a Tanácsköztársaság története című munkája forog majd, ez a manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozásokat járja körül. A vetítés után Katona Csaba történész igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekre.
A tavalyi Zrínyi emlékévhez kapcsolódva Baltavári Tamás Szigetvár 1566 című animációját is meglehet tekinteni, utána a témáról Hóvári János, volt ankarai nagykövet és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója beszélget. Sik András Mars-kutató és Kereszturi Ákos csillagász a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményeiről számol be egy következő alkalommal, amelyen a közönség a National Geographic által készített Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozat harmadik részét tekintheti meg.
Szó lesz még továbbá Budapest halairól, a külföldi letelepedés és kivándorlás kérdéséről, valamint az erdélyi magyar családok világháborút követő sorsáról, a sorozat zárásaként pedig a ma is aktuális Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó, Dézsy Zoltán Seuso 2. című dokumentumfilmjében felvetett kérdéseket a Seuso Kutatási Projekt felkért szakértőjével vizsgálhatják meg a jelenlévők.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
