Mars-misszió és Seuso-kincsek az MTA filmklubjában

A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein.

  • MTI
Jan Fröjdman

A tavaszi szezonban nyolc alkalommal tart vetítést ismeretterjesztő filmekből az MTA filmklubja, amelyen április 12. és május 31. között a filmek után meghívott szakértők segítségével lehet elmélyülni az aktuális témákban - olvasható az akadémia MTI-hez küldött közleményében.

Az MTA székházában rendezett vetítéssorozatot Tasnádi István Memo című alkotása indítja, amely után Racsmány Mihály kutató segít körüljárni a témát. A második alkalommal Borsody István 133 nap - a Tanácsköztársaság története című munkája forog majd, ez a manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozásokat járja körül. A vetítés után Katona Csaba történész igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekre.

A tavalyi Zrínyi emlékévhez kapcsolódva Baltavári Tamás Szigetvár 1566 című animációját is meglehet tekinteni, utána a témáról Hóvári János, volt ankarai nagykövet és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója beszélget. Sik András Mars-kutató és Kereszturi Ákos csillagász a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményeiről számol be egy következő alkalommal, amelyen a közönség a National Geographic által készített Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozat harmadik részét tekintheti meg.

Szó lesz még továbbá Budapest halairól, a külföldi letelepedés és kivándorlás kérdéséről, valamint az erdélyi magyar családok világháborút követő sorsáról, a sorozat zárásaként pedig a ma is aktuális Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó, Dézsy Zoltán Seuso 2. című dokumentumfilmjében felvetett kérdéseket a Seuso Kutatási Projekt felkért szakértőjével vizsgálhatják meg a jelenlévők.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.