A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein.
A tavaszi szezonban nyolc alkalommal tart vetítést ismeretterjesztő filmekből az MTA filmklubja, amelyen április 12. és május 31. között a filmek után meghívott szakértők segítségével lehet elmélyülni az aktuális témákban - olvasható az akadémia MTI-hez küldött közleményében.
Az MTA székházában rendezett vetítéssorozatot Tasnádi István Memo című alkotása indítja, amely után Racsmány Mihály kutató segít körüljárni a témát. A második alkalommal Borsody István 133 nap - a Tanácsköztársaság története című munkája forog majd, ez a manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozásokat járja körül. A vetítés után Katona Csaba történész igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekre.
A tavalyi Zrínyi emlékévhez kapcsolódva Baltavári Tamás Szigetvár 1566 című animációját is meglehet tekinteni, utána a témáról Hóvári János, volt ankarai nagykövet és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója beszélget. Sik András Mars-kutató és Kereszturi Ákos csillagász a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményeiről számol be egy következő alkalommal, amelyen a közönség a National Geographic által készített Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozat harmadik részét tekintheti meg.
Szó lesz még továbbá Budapest halairól, a külföldi letelepedés és kivándorlás kérdéséről, valamint az erdélyi magyar családok világháborút követő sorsáról, a sorozat zárásaként pedig a ma is aktuális Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó, Dézsy Zoltán Seuso 2. című dokumentumfilmjében felvetett kérdéseket a Seuso Kutatási Projekt felkért szakértőjével vizsgálhatják meg a jelenlévők.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
