Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az MSZP szerint érdemi egyeztetésnek kellene megelőznie az országos szakképzési jegyzék átalakítását, mert a nemrég...

Az MSZP szerint érdemi egyeztetésnek kellene megelőznie az országos szakképzési jegyzék átalakítását, mert a nemrég nyilvánosságra hozott tervezet hatályba léptetésével ellehetetlenülhet a felnőttképzés, és egyre kevesebben fognak szakmát tanulni.
Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő, az oktatási bizottság tagja hétfői budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, átgondolatlannak tartják a képzési jegyzék tervezett átalakítását.
Elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára június 5-én került fel a kormányrendelet-tervezet a képzési jegyzékről, és a szakképzés szereplőinek mindössze két napjuk volt arra, hogy véleményt mondjanak arról. Sós Tamás ezt az egyeztetés megcsúfolásának nevezte, és azt mondta, komoly felháborodást váltott ki a tervezet tartalma is.
Utalt arra, hogy eddig kétszer alakították át gyökeresen a képzési jegyzéket; először annak 1993-as születésekor, másodszor pedig 2006-ban, ám akkor az átalakítást kétéves előkészítés előzte meg, melynek során közel 20 ezer érintettet kérdeztek meg. Szavai szerint akkor egy európai színvonalú, rugalmas, sokszínű, átlátható, átjárható, egymásra épülő modulációs rendszert alakítottak ki, és ebből dolgozták ki az országos képzési jegyzéket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki bútorasztalos akar lenni, de már korábban asztalos volt, akkor nem kell végigjárnia a szakma összes állomását, mert a korábban megszerzett szakmai ismereteit beszámítják - fejtette ki, hozzátéve: a jelenlegi rendszer felrúgása a példaként említett esetben azt jelentené, hogy az érintettnek új szakmát is végig kell tanulnia, tekintet nélkül arra, hogy az ismeretek egy részét korábban már elsajátította.
Szerinte ez azért veszélyes, mert a felnőttképzésben indokolatlanul meg fog nőni az óraszám, és ezzel együtt a képzésekben részt vevők költségei. Ezzel összefüggésben jelezte azt is, úgy látják, az állam fokozatosan kivonul a szakképzésből.
Sós Tamás kitért arra is, hogy a rendelettervezet lényegében megfelezné az államilag elismert szakképesítések számát. Hozzátette: nem azt vitatja, hogy ezt ne lehetne csökkenteni, de szerinte ezt előbb meg kellene vitatni a szakképzés szereplőivel, mert elképzelhető, hogy van olyan képzés, amire jövőre ugyan nem, de egy-két év múlva szükség lehet.
A szocialista szakpolitikus azt hangoztatta, azért is tartja súlyos problémának a modern, európai színvonalú moduláris rendszer "felrúgását", mert azzal több száz millió forintot dobnának ki az ablakon. Jelezte, nem azt mondja, hogy a jelenlegi rendszeren nincs mit javítani, de azt igen, hogy nem a tervezet szerinti mértékben és módon.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.