MSZP: felére csökken a szakképesítések száma az új OKJ miatt

Az MSZP szerint érdemi egyeztetésnek kellene megelőznie az országos szakképzési jegyzék átalakítását, mert a nemrég...

  • MTI
Átalakítják az OKJ-t, hosszabbak lesznek a tanfolyamok
MTI

Az MSZP szerint érdemi egyeztetésnek kellene megelőznie az országos szakképzési jegyzék átalakítását, mert a nemrég nyilvánosságra hozott tervezet hatályba léptetésével ellehetetlenülhet a felnőttképzés, és egyre kevesebben fognak szakmát tanulni.

Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő, az oktatási bizottság tagja hétfői budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, átgondolatlannak tartják a képzési jegyzék tervezett átalakítását. 

Elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára június 5-én került fel a kormányrendelet-tervezet a képzési jegyzékről, és a szakképzés szereplőinek mindössze két napjuk volt arra, hogy véleményt mondjanak arról. Sós Tamás ezt az egyeztetés megcsúfolásának nevezte, és azt mondta, komoly felháborodást váltott ki a tervezet tartalma is. 

Utalt arra, hogy eddig kétszer alakították át gyökeresen a képzési jegyzéket; először annak 1993-as születésekor, másodszor pedig 2006-ban, ám akkor az átalakítást kétéves előkészítés előzte meg, melynek során közel 20 ezer érintettet kérdeztek meg. Szavai szerint akkor egy európai színvonalú, rugalmas, sokszínű, átlátható, átjárható, egymásra épülő modulációs rendszert alakítottak ki, és ebből dolgozták ki az országos képzési jegyzéket. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki bútorasztalos akar lenni, de már korábban asztalos volt, akkor nem kell végigjárnia a szakma összes állomását, mert a korábban megszerzett szakmai ismereteit beszámítják - fejtette ki, hozzátéve: a jelenlegi rendszer felrúgása a példaként említett esetben azt jelentené, hogy az érintettnek új szakmát is végig kell tanulnia, tekintet nélkül arra, hogy az ismeretek egy részét korábban már elsajátította. 

Szerinte ez azért veszélyes, mert a felnőttképzésben indokolatlanul meg fog nőni az óraszám, és ezzel együtt a képzésekben részt vevők költségei. Ezzel összefüggésben jelezte azt is, úgy látják, az állam fokozatosan kivonul a szakképzésből. 

Sós Tamás kitért arra is, hogy a rendelettervezet lényegében megfelezné az államilag elismert szakképesítések számát. Hozzátette: nem azt vitatja, hogy ezt ne lehetne csökkenteni, de szerinte ezt előbb meg kellene vitatni a szakképzés szereplőivel, mert elképzelhető, hogy van olyan képzés, amire jövőre ugyan nem, de egy-két év múlva szükség lehet. 

A szocialista szakpolitikus azt hangoztatta, azért is tartja súlyos problémának a modern, európai színvonalú moduláris rendszer "felrúgását", mert azzal több száz millió forintot dobnának ki az ablakon. Jelezte, nem azt mondja, hogy a jelenlegi rendszeren nincs mit javítani, de azt igen, hogy nem a tervezet szerinti mértékben és módon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.