Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi képzési rendszer kibocsát - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkára pénteken, Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kormányhivatal pályaválasztási kiállításán megtartott szakmai fórumon.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a szakiskolai képzés helyzetét romló demográfiai mutatók, előnytelen képzési struktúra, illetve bizonytalan szakmai tudás jellemzi, amely miatt egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya is. A magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges a jól képzett, megfelelő számú munkaerő és a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozása - hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakiskolai rendszer átalakításának célja a szakképzés vonzerejének növelése, a kétkezi munka becsületének helyreállítása. Szerinte ennek egyik eszköze lehet, ha továbbtanulási lehetőséget biztosítanak a szakképzésben résztvevők számára.
Megjegyezte: 1990-ben 174 ezren végeztek középfokon, tavaly 120 ezren. Az 50 ezres csökkenés szinte kizárólag a szakiskolába belépő tanulóknál jelentkezik, miközben az ipar és a munkaerőpiac az ilyen végzettségűeket egyre inkább keresi.
Úgy vélte, minden törekvés hiábavaló, ha funkcionális analfabéták kerülnek ki az alapfokú oktatásból, mert velük nem lehet a szakiskolai képzést megreformálni. Ezért fontos, hogy az alapfokú oktatásból úgy jöjjenek ki a fiatalok, hogy az elégséges bizonyítvány mögött is legyen tudás és tartalom – mondta.
Czomba Sándor kiemelte: a duális képzés az egyik kiút, amelynek megerősítésekor sokkal jobban be kell vonni a cégeket a gyakorlati képzésbe, mert mindössze 3 százalékuk vesz részt benne jelenleg. Hozzátette: ahol nincs meg a megfelelő gyakorlati képzés lehetősége az iskolák környékén működő cégeknél, csak ott marad meg az iskolai gyakorlati képzőhely.
Az államtitkár elmondta: Biztosítani szeretnék a szakképzési karrierutakat is, vagyis a szakmunkásoknak lehetőséget adnának a felsőfokú vagy technikusi tanulmányokra. Czomba Sándor hangsúlyozta: a magyar munkaerőpiacon „egyszerre van jelen Görögország és Németország is”, Győrben, Székesfehérváron, vagy a nyugati határszélen alacsony, vagy megszűnt a munkanélküliség, miközben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ettől az ideális állapottól igen messze van. Az ottani városok is nehezen tudnak 10 százalék alatti rátát felmutatni, a kistelepüléseken azonban ez elérheti a 20-30 százalékot is. Rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségűek számára sokkal zártabb a piac, a jelenleg regisztrált mintegy 400 ezer álláskereső közül 260 ezernek nincs szakképzettsége.
Emlékeztetett arra, hogy egyre inkább hiányzik a modern termelésbe bevonható és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló. Sem minőségben, sem mennyiségben nem áll rendelkezésre a versenyszférában azonnal alkalmazható munkaerő - jegyezte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
