Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi képzési rendszer kibocsát - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkára pénteken, Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kormányhivatal pályaválasztási kiállításán megtartott szakmai fórumon.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a szakiskolai képzés helyzetét romló demográfiai mutatók, előnytelen képzési struktúra, illetve bizonytalan szakmai tudás jellemzi, amely miatt egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya is. A magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges a jól képzett, megfelelő számú munkaerő és a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozása - hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakiskolai rendszer átalakításának célja a szakképzés vonzerejének növelése, a kétkezi munka becsületének helyreállítása. Szerinte ennek egyik eszköze lehet, ha továbbtanulási lehetőséget biztosítanak a szakképzésben résztvevők számára.
Megjegyezte: 1990-ben 174 ezren végeztek középfokon, tavaly 120 ezren. Az 50 ezres csökkenés szinte kizárólag a szakiskolába belépő tanulóknál jelentkezik, miközben az ipar és a munkaerőpiac az ilyen végzettségűeket egyre inkább keresi.
Úgy vélte, minden törekvés hiábavaló, ha funkcionális analfabéták kerülnek ki az alapfokú oktatásból, mert velük nem lehet a szakiskolai képzést megreformálni. Ezért fontos, hogy az alapfokú oktatásból úgy jöjjenek ki a fiatalok, hogy az elégséges bizonyítvány mögött is legyen tudás és tartalom – mondta.
Czomba Sándor kiemelte: a duális képzés az egyik kiút, amelynek megerősítésekor sokkal jobban be kell vonni a cégeket a gyakorlati képzésbe, mert mindössze 3 százalékuk vesz részt benne jelenleg. Hozzátette: ahol nincs meg a megfelelő gyakorlati képzés lehetősége az iskolák környékén működő cégeknél, csak ott marad meg az iskolai gyakorlati képzőhely.
Az államtitkár elmondta: Biztosítani szeretnék a szakképzési karrierutakat is, vagyis a szakmunkásoknak lehetőséget adnának a felsőfokú vagy technikusi tanulmányokra. Czomba Sándor hangsúlyozta: a magyar munkaerőpiacon „egyszerre van jelen Görögország és Németország is”, Győrben, Székesfehérváron, vagy a nyugati határszélen alacsony, vagy megszűnt a munkanélküliség, miközben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ettől az ideális állapottól igen messze van. Az ottani városok is nehezen tudnak 10 százalék alatti rátát felmutatni, a kistelepüléseken azonban ez elérheti a 20-30 százalékot is. Rámutatott, hogy az alacsony iskolai végzettségűek számára sokkal zártabb a piac, a jelenleg regisztrált mintegy 400 ezer álláskereső közül 260 ezernek nincs szakképzettsége.
Emlékeztetett arra, hogy egyre inkább hiányzik a modern termelésbe bevonható és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló. Sem minőségben, sem mennyiségben nem áll rendelkezésre a versenyszférában azonnal alkalmazható munkaerő - jegyezte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
