Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az elmúlt hónapokban megugrott az igény az olyan szakemberek iránt, akik különböző energiahatékonysági beruházásokban tudnak részt venni – írja a Dekra Akademie Felnőttképző.
Az elmúlt másfél évben összesen 140 nyílászáró- és árnyékolástechnikai szerelőt képeztek Magyarországon, mert az otthonfelújítási kormányzati program, valamint az OKJ-s rendszer kivezetése szükségessé tette a szakképzések elindítását.
Hozzátették: idén szeptembertől 55 napelemtelepítő szakember képzését is megkezdték, mert a háztartási méretű kiserőművek telepítése része lett az energiahatékonysági beruházásoknak. A napelemtelepítő képzés iránt a Magyarországot is sújtó energiaválság miatt alakult ki komoly képzési igény.
Egyre nagyobb az érdeklődés a megújuló és egyéb primer energiaforrásokat létesítő tanfolyam iránt, emiatt a cég termokamerás képzéseket is indít.
Úgy látják, hogy a közeljövőben emelkedni fog a megújuló energiához kapcsolódó berendezések telepítésében és karbantartásában jártas szakemberek iránti igény, és növekedni fog a villanyautózáshoz kapcsolódó feladatok köre is, így a képzési piac ezekbe az irányokba fog elmozdulni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.