Jövőre havi 9600 forintot kell fizetnie mindenkinek, akinek nincs egészségbiztosítása

Emelkedik az eddigi 8400 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez mindenkit érint, akinek nincs tanulói, hallgatói vagy munkaviszonya.

  • Eduline

A NAV október 12-es tájékoztatója szerint

  • 2023-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 9600 forintra emelkedik a jelenlegi 8400 forintról,
  • egy napra vetítve pedig 320 forintot kell majd fizetni a mostani 280 forint helyett.

Kiknek kell fizetni?

Akkor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, ha megszűnik a jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra, például megszűnik a munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya. Ezután passzív jogon még maximum 45 napig élhet még a biztosítás - írja a 24.hu a friss tájékoztató alapján.

Azaz mindenkinek, aki középiskola után nem tanul tovább egyetemen, vagy egyetem után nem kezd el dolgozni (és eltelik a fenti 45 nap a tanulói vagy hallgatói jogviszony megszűnésétől) ki kell fizetnie a fenti 9600 forintos havidíjat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István