A fővárosban 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak

Bár lassult az áremelkedés, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik szeptembertől egyetemen kezdik a tanévet és albérletben laknak – sajnos nem csak Budapesten drágultak a lakások.

  • Eduline

Júliusban 23 százalékkal voltak drágábbak az albérletek, mint egy évvel korábban. A fővárosban 25 százalékkal emelkedett a kiadó lakások ára egy év alatt – idézi a hvg.hu a KSH és az ingatlan.com közös felmérését.

Mennyi az annyi?

A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került Csepel, ahol az éves bérleti díjak nem nőttek, a több városrészben viszont 4 és 64 százalék között váltakozott az emelkedés - áll a jelentésben. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti az árszint a pesti Belváros, Terézváros és Angyalföld, valamint Buda albérleteinél. A budai oldalon az összes kerület, nem csak a hagyományosan drága Vár, a II. és a XII. kerület, hanem Újbuda, Óbuda és Budafok is felfelé húzta az átlagot.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt - írja az oldal.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

 

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.

Szabó Zsófi: „A szakpolitikához mondjuk el kéne végeznem egy sulit, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy 37 évesen visszaüljek az iskolapadba”

A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.