Mindenki szereti kihasználni a diákkedvezményeket, amíg csak lehet, ezzel pedig azok is így vannak, akik szakmát tanulnának. De vajon ilyenkor is jár a diákigazolvány? Mutatjuk, mikor igényelhetitek a plasztikkártyát.
Idén szeptembertől a szakképzési rendszer teljesen átalakult, és rengeteg olyan szabály lépett életbe, amely korábban nem létezett. Az átalakítással kapcsolatos leggyakrabban ismételt kérdéseket és válaszokat korábban ebben a cikkben összegeztük.
Most pedig ismét egy fontos kérdésre válaszolunk: mikor igényelhetnek diákigazolványt a szakképzésben tanulók?
A szabályok szerint akkor jár nektek diákigazolvány és akkor élhettek az ehhez kapcsolódó kedvezményekkel, ha szakmai oktatásban tanulói jogviszonyban vesztek rész. A szakképzésről szóló törvény alapján tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval köthető annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. Fontos azonban, hogy ha a felnőttoktatásba 2020. május 31. előtt iratkoztak be, és a jogviszonyotok folyamatos, akkor továbbra is tanulói jogviszonyban folytatjátok a tanulmányaitokat.
A szakképzési rendszer átalakulása tehát csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdték vagy kezdik meg tanulmányaikat a szakképzésben. Ez azt jelenti, hogy ha ti még a korábbi rendszerben kezdtetek, akkor abban is fogjátok zárni a tanulmányaitokat.
Jó hír az is, hogy az eddigi szabályokkal ellentétben, idén a koronavírus-járvány miatt nem csak október 31-ig voltak érvényesek a diákigazolványok. Az új dátumot itt nézhetitek meg. Arról pedig, hogy pontosan kiknek jár a plasztikkártya, itt olvashattok.
Átalakított szakképzés: ezek a legfontosabb változások
Idén szeptembertől a szakképzési rendszer teljesen átalakult, és rengeteg olyan szabály lépett életbe, amely korábban nem létezett. A leggyakrabban ismételt kérdéseket és válaszokat most ebben a cikkben összegezzük.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
