Átalakított szakképzés: ezek a legfontosabb változások

Idén szeptembertől a szakképzési rendszer teljesen átalakult, és rengeteg olyan szabály lépett életbe, amely korábban nem létezett. A leggyakrabban ismételt kérdéseket és válaszokat most ebben a cikkben összegezzük.

  • Eduline

Hány szakmából lehet választani?

Az utóbbi hónapokban rengetegszer írtunk róla, hogy a felnőttképzők már csak december 31-ig indíthatnak OKJ-s tanfolyamokat. A korábbi Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) ugyanis Szakmajegyzék váltotta fel a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és a felnőttképzésben. Ennek köszönhetően a korábbi 759 szakma helyett az új rendszerben 174 alapszakma közül válogathattok. A változás keretében több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben, 2-5 év alatt lesz megszerezhető.

Hány szakmát tanulhattok ingyen?

Fontos tudnotok, hogy az új szakképzési rendszerben két szamka megszerzése továbbra is ingyenes marad. Ugyanakkor ezen felül egy rövidebb ciklusú szakmai képzés keretében iskolai rendszerben szerzett szakképesítés megszerzését is támogatja az állam.

Hány év alatt végezhetők el a képzések?

Szakmákat innentől kezdve iskolai rendszerű képzések keretében tanulhattok. A szakgimnáziumok ötéves technikummá alakultak át, a szakmákra specializálódott szakközépiskolákból pedig szakképző iskolák lettek, amelyben a képzési idő továbbra is maradt három év. Ezekkel a hároméves képzésekkel szakképzettséget szerezhettek, míg a technikumi képzéseken a szakképzettség mellett érettségi megszerzésére is van lehetőség.

A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben alapozó tárgyakat tanultok, amelyekkel elsajátítjátok az ágazati ismereteket. Ebből alapvizsgátok is lesz. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül kell szakmát választanotok és lehetőség szerint duális képzésben folytatjátok a tanulmányaitokat.

Mi változik még?

Mindemellett fontos változás szeptembertől az is, hogy minden szakképzésben részt vevő tanulónak a teljesítményétől függően jár ösztöndíj, amelyet a tanulmányok előrehaladtával munkabér válthat fel. Arról, hogy mennyit kereshettek a gyakorlati helyeteken, ha duális képzésben tanultok, itt írtunk korábban.

Az ösztöndíj alapjának a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összege tekintendő, az ösztöndíj havi összege ennek százalékában kerül meghatározásra. Az idei évben ez azt jelenti, hogy ha technikum 9-10. évfolyamán tanultok, akkor 8500 forint összegű, ha pedig szakképző iskola 9. évfolyamán tanultok, akkor 16 100 forint összegű ösztöndíjat kaptok. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a tanulmányi eredményetektől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összegben részesülhettek, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesztek részt.

Szintén újdonság, hogy az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, vagyis a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget is készhez kaptok.

Milyen támogatást igényelhettek még?

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz diákhitel. Az új kölcsönnek a felsőoktatási diákhitelhez hasonlóan két fajtája lesz: szabad felhasználású hitel és a képzési díjra fordítható kötött felhasználású hitel. A teljesen szabad felhasználású kölcsönt maximum havi 150 ezer forintig igényelhetitek majd. A kamatról és egyéb szabályokról itt olvashattok részletesebben.

Mi lesz azokkal, akik már korábban elkezdték a tanulmányaikat?

A szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdik meg tanulmányaikat a szakképzésben. Ez azt jelenti, hogy ha ti még a korábbi rendszerben kezdtetek, akkor abban is fogjátok zárni a tanulmányaitokat.

Mi lesz a korábban megszerzett végzettségekkel?

A megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is.

Mikor lesznek szakmai vizsgák a 2020/2021-es tanévben?

Nem tudjátok, mikor tartják az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli képzések komplex szakmai vizsgáit? Mutatjuk, hol találjátok a vizsganaptárakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.