Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mintegy 35 milliárd forintnyi béremelést kapnak a szakképzésben oktatók - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Ahogyan azt korábban is lehetett tudni, a szakképzésben dolgozó 32 ezer tanár bérét átlagosan 30 százalékkal fogják megemelni, ehhez pedig - mint kiderült - a kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosít. Az MTI-t külön tájékoztatta a minisztérium, a béremelés júliustól esedékes, az erről szóló ajánlatot május végéig minden oktató meg fogja kapni.
Mivel az iskolák vezetői dönthetik el, hogy kinek mekkora emelés jár, a döntéseket a Szakképzési Innovációs Tanács munkacsoportja által összeállított oktatói értékelési rendszer támogatja. A szempontrendszer és módszertani javaslat nyilvános, az ikk.hu honlapról elérhető - írják. Azt most is kiemelték, hogy törvényi rendelkezések garantálják, hogy senki nem járhat rosszabbul, az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet.
A következő tanévtől új - osztrák mintára létrehozott - szakképzési rendszerben tanulnak majd a diákok. Az újdonság egyik része az ösztöndíjak megjelenése. Technikumban, nappali rendszerű oktatásban az első időszakban általános, havi 8 ezer forint összegű ösztöndíjra lesz jogosult minden tanuló. A duális képzésben résztvevők kezdetben a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. Kiderült, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsgát követően, annak eredményétől függően, 150-300 ezer forint közötti pályakezdő támogatásra is számíthatnak.
Közben zajlanak a vizsgák
Még a rádióinterjúban kitértek arra is, a szakképzésben az érettségivel párhuzamosan elindult a vizsgáztatás, az első tapasztalataik jók, az iskoláknak sikerült megoldaniuk a koronavírus-járvány okozta nehézségeket, valószínűleg mindenki le tud vizsgázni. Reményeik szerint a nyári szakmai gyakorlatokat is meg lehet majd tartani, ahogy a járványügyi intézkedések enyhülnek - teszik hozzá.
A fizetésemelés nem csak a szakképzésben dolgozó tanárokat érinti, bár nem 30, hanem 10 százalékkal, de szintén júliustól emelkedni fog minden tanár fizetése - erről legutóbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatta a Magyar Nemzetet:
Készülhetnek a portfóliók: infók a pedagógusminősítésről és a fizetésemelésről
Lezárult a jövő évi pedagógusminősítési vizsgálatok jelentkezése, 2022-ig minden tanárnak el kell készítenie saját portfólióját.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.