Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) május 11-én sajtóközleményt adott ki, melyben arról tájékoztat, hogy lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átfogó vizsgálata. A jelentés megerősítette az intézmény működésének stabilitását. Az egyetem hosszú távú érdekeit szem előtt tartva prof. dr. Kucsera Tamás Gergely rektor hétfőn lemondott tisztségéről.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy bűncselekményre utaló jeleket talált az ÁSZ a jegybanktól a Metropolitan Egyetemhez érkező közpénzek felhasználásában.
Az ÁSZ 2022–2024 közötti időszakot érintő vizsgálata megállapította, hogy a METU operatív és akadémiai vezetése megbízhatóan, strukturális problémák nélkül működik. A vizsgált időszakban a gazdálkodási kockázatok nem az egyetem operatív szintjén, hanem a korábbi, PADME tulajdonosi struktúrában jelentkezhettek. Az azonosított adminisztratív, közzétételi elmaradásokat pedig már az intézmény időközben maradéktalanul orvosolta
– írja a közlemény.
A METU oktatási, kutatási és operatív működése a megszokott rendben folytatódik. A rektori tisztség betöltésére az egyetem nyilvános pályázatot ír ki.
„Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni” – fogalmazott posztjában Pikó András, Józsefváros polgármestere.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
