„Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni” – fogalmazott posztjában Pikó András, Józsefváros polgármestere.
Eredménytelennek nyilvánította az Építési és Közlekedési Minisztérium a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megvalósítására kiírt közbeszerzést – erről Józsefváros polgármestere, Pikó András számolt be Facebook-oldalán.
A polgármester szerint a minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy „az ajánlatkérő minisztérium a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált”. Pikó András úgy fogalmazott, hogy ezzel
a helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért véget.
A Pollack Mihály téren, a korábbi Magyar Rádió helyét és az utcát elválasztó kerítésre ilyen feliratokat írtak a helyiek:
A döntés újabb fordulatot jelent az évek óta vitatott beruházás ügyében, amely nemcsak a helyi lakosok és az önkormányzat tiltakozását váltotta ki, hanem több jogi és közbeszerzési konfliktus is kapcsolódott hozzá.
A campusprojekt eredetileg a Palotanegyedben, a korábbi Magyar Rádió épületeinek helyén valósult volna meg. A beruházást kiemelt állami projektként kezelték, ami felgyorsította az engedélyezési folyamatokat, ugyanakkor jelentősen csökkentette az önkormányzat mozgásterét. A tervek ellen már a kezdetektől tiltakoztak civilek, helyi lakosok és diákok is, főként a bontások, a műemléki környezet átalakítása és az egyeztetések hiánya miatt.
A konfliktus idén tavasszal új szintre lépett, amikor a Fővárosi Törvényszék az önkormányzat keresete nyomán azonnali jogvédelmet rendelt el az építési engedéllyel szemben. A bíróság döntése szerint a per lezárásáig nem végezhetők engedélyköteles munkák a területen. Az indoklás szerint a beruházás olyan bontási és átalakítási munkálatokat is érintett volna, amelyek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak műemléki épületekben, köztük az Eszterházy- és a Károlyi-palotában.
A projekt közbeszerzése körül is több kérdés merült fel. Korábban jogsértést állapítottak meg az Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, a tárcát pedig 10 millió forintos bírsággal sújtották. A döntés azonban nem változtatott azon, hogy a közel 110 milliárd forintos beruházást továbbra is a kormányközeli cégekből álló konzorcium nyerhette volna el.
Pikó András áprilisban már az új kormánynak megfogalmazott 12 pontos követeléscsomagban is külön kitért a Pázmány Campus ügyére. Ebben a beruházás felülvizsgálatát és valódi egyeztetéseket sürgetett a helyi lakosokkal. A polgármester akkor arról beszélt: Józsefváros azt szeretné elérni, hogy a kiemelt állami beruházások esetében újra legyen érdemi helyi kontroll.
A mostani döntés után Pikó András azt írta: az önkormányzat kész tárgyalni az új kormánnyal és minden érintett féllel, akár a beruházás leállításáról, áthelyezéséről vagy újratervezéséről is.
A Telex szerint a minisztérium döntésének hátterében részben az állhat, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárás miatt jelenleg nem lehet építkezni a területen, és az sem látható előre, mikor zárulhat le a per.
Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
