Jogsértést találtak, 10 millióra büntették Lázár minisztériumát, mégis a kormányközeli cégek építhetik meg a Pázmány-campust

Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.

Ahogy korábban megírtuk az Eduline-on, a PPKE új, belvárosi campusának terve régóta napirenden van. A cél egy egységes, modern egyetemi központ létrehozása Budapest belvárosában, a jelenlegi, több helyszínen működő struktúra kiváltására.

A projekt azonban már a kezdetektől vitákat váltott ki, elsősorban a költségek és a közbeszerzési eljárás körülményei miatt. Pikó András, Józsefváros polgármestere már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól, köztük a Pázmány Campus építésének felülvizsgálatát is.

A Telex korábban megírta, a KÉSZ Építő Zrt. megtámadta azt a tavaly kiírt közbeszerzést, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának kivitelezőjéről döntött. Az eljárásban a Építési és Közlekedési Minisztérium végül a West Hungária Bau, a Bayer Construct Zrt. és a Laterex Zrt. alkotta konzorciumot hirdette ki győztesnek 109,9 milliárd forintos ajánlattal, miközben a KÉSZ Zrt.-t kizárták a versenyből. A Telex értesülései szerint a cég ennél több milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot adott be, így akár esélyes is lehetett volna a győzelemre, ha az ajánlatát nem nyilvánítják érvénytelennek. A vállalat ezért jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék megakasztotta a Pázmány Campus építését

Facebook/Lázár János

Szereplőcsere miatt érvénytelenítették az ajánlatot

Az Átlátszó észrevette, hogy a Döntőbizottság napokban közzétett határozata alapján a Kész Zrt. úgy vélte, az ÉKM jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatukat. A KÉSZ Zrt. álláspontja szerint adminisztratív változás volt, hogy az egyik kapacitásnyújtó partnere időközben megszűnt, és egy jogutód cég lépett a helyére. A vállalat szerint ez nem befolyásolta a szakmai alkalmasságot. Úgy vélték, az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia a helyzet tisztázására.

A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban kimondta: a kétszakaszos eljárás szabályai miatt ez már tiltott szereplőcserének minősül, így az ajánlat érvénytelenítése jogszerű volt.

Az iratbetekintésnél hibázott a minisztérium

Más kérdésben viszont a döntőbizottság a KÉSZ Zrt.-nek adott igazat.

A cég kifogásolta, hogy nem tekinthetett bele a nyertes ajánlat dokumentumaiba. A minisztérium ezt azzal indokolta, hogy a vállalat nem indokolta meg megfelelően, miért van szüksége ezekre az adatokra.

A döntőbizottság szerint azonban ezzel megsértették a közbeszerzési alapelveket – különösen az átláthatóságot és a jogorvoslathoz való jogot –, ezért 10 millió forintos bírságot szabtak ki a minisztériumra.

A határozatot egyelőre nem vitték bíróság elé, így várhatóan véglegessé válik a nyertes konzorcium megbízása. Ez azt jelenti, hogy a PPKE új campusa a Palotanegyedben megépülhet.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.