Bűncselekményre utaló jeleket talált az ÁSZ a jegybanktól a Metropolitan Egyetemhez érkező közpénzek felhasználásában

Az Állami Számvevőszék szerint több gyanús körülmény is felmerült a Budapesti Metropolitan Egyetemnek juttatott jegybanki támogatások ügyében, ezért feljelentést tesznek. A vizsgálat a METU gazdálkodását, tulajdonosi hátterét és a közpénzek felhasználását is érintette.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön közölte, hogy lezárta azt az ellenőrzést, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a Budapesti Metropolitan Egyetemnek (METU) nyújtott támogatások felhasználását vizsgálta. A jelentés szerint több bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért az ÁSZ feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál – írja a hvg.

A közlemény szerint az ellenőrzés során arra jutottak, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos fő kockázatok nem az egyetem napi működésében, hanem a tulajdonosi struktúrában jelentkeztek. A feltárt személyi kapcsolatok és az összetett cégstruktúra miatt a támogatások szabályszerűségének vizsgálata mellett a tulajdonosi háttér részletes átvilágítására is szükség volt.

A nyilvánosan elérhető jelentés alapján a METU tulajdonosi szerkezete 2021-ben változott meg. Ekkor az intézmény 49,4 millió dollárért egy magántőkealapon és két további cégen keresztül a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) érdekeltségébe került.

Az ÁSZ szerint 2022 és 2024 között az MNB évente csaknem megduplázta a METU-nak nyújtott támogatásokat. Ennek eredményeként 2024-re a felsőoktatási intézményeknek adott jegybanki támogatások 60 százaléka már ehhez az egyetemhez került.

A vizsgált időszakban összesen hárommilliárd forint támogatás érkezett az intézményhez. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedtek az egyetem kiadásai és személyi jellegű ráfordításai is. A jelentés szerint a legnagyobb tételt az ingatlanbérleti díjak jelentették, miközben jelentős növekedést mutattak az üzemeltetési költségek is.

Az ÁSZ szerint összesen 2,1 milliárd forintot fizettek ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek prémium kategóriás ingatlanok bérleti díjára, üzemeltetésére és belső átalakítására. Emellett a tulajdonosok részére több mint egymilliárd forint osztalék kifizetéséről is döntöttek.

A Telex beszámolója szerint a SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosai a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt SKY I. és SKY II. Magántőkealapok voltak. Ezek befektetési jegyeit a vizsgált időszakban a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta, amelynek közvetetten Matolcsy Ádám a tulajdonosa.

Távozik az egyetem vezérigazgatója

Nem sokkal a hír megjelenése után az is kiderült, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről dr. Czene Gréta elnök-vezérigazgató. Az intézmény közleménye szerint döntését személyes okokkal indokolta.

Az egyetem azt írta: továbbra is a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként működnek tovább, szem előtt tartva hosszú távú stratégiai céljaikat.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.