Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Finnország felajánlotta, hogy ingyenes internetes kurzuson megismerteti a mesterséges intelligencia előnyeit, az általa biztosított lehetőségeket az Európai Unió állampolgáraival - közölték kedden finn illetékesek.
December végéig Finnország látja el az Európai Unió elnöki tisztét, ebből az alkalomból döntött úgy a világ legfiatalabb miniszterelnöke, a 34 éves Sanna Marin vezette finn kormány, hogy egy kevésbé hagyományos ajándékot ad az unió valamennyi polgárának.
Azt tervezi, hogy az EU polgárainak egy százalékát, mintegy ötmillió embert megismertet az mesterséges intelligencia gyakorlati előnyeivel egy internetes kurzus keretében, ráadásul az unió tagállamainak valamennyi nyelvén. A finn kormány e célból összefogott a Helsinki Egyetemmel, az ország legrégebbi oktatási intézményével és a Reaktor nevű, finnországi székhelyű technológiai tanácsadó céggel.
Teemu Roos, a Helsinki Egyetem számítógép-tudományi tanszékének adjunktusa elmondta, hogy a mintegy kétmillió dollárba kerülő projekt egy "polgári kurzus a mesterséges intelligenciáról, hogy az emberek képesek legyenek megbirkózni a széles körben terjedő digitalizációval és a lehetőségekkel például a munkaerőpiacon és más területeken". A kurzus alapvető koncepciókat ismertet meg, nem akar mélyebb területekre, mint például a kódolás hatolni - tette hozzá.
A mesterséges intelligencia elemei címmel a Helsinki Egyetemen 2018-ban indított kurzus az intézmény legnépszerűbb tantárgya - közölte Ross. "Hatalmas lehetőségeink vannak Európában, de nagyon kevés a befektetés a mesterséges intelligenciába. A kontinens éles versenyben van e területen olyan digitális óriásokkal, mint Kína és az Egyesült Államok - magyarázta.
Timo Harakka, finn közlekedési és kommunikációs miniszter a múlt héten kijelentette, hogy hazája fel akarja ruházni az EU-polgárait digitális szakértelemmel a jövőre, Európa digitális vezető szerepének akar lökést adni. A projektet a finn gazdasági és munkaügyi minisztérium finanszírozza, és illetékesek hangsúlyozták, hogy a kurzus mindenkinek szól, legyen bármilyen korú, végzettségű és dolgozzon bármely területen.
Milyen egy könyvtár Helsinkiben? Itt nézhetitek meg:
Ilyen a világ legjobb könyvtára: még Playstation, Nintendo Switch és Xbox is van
Nem minden könyvtár dohos, régi és pókhálós. Erre példa Oodi Könyvtár is Helsinkiben, amit a világ legjobbjának választottak és néhány hónappal a megnyitása után már turistaattrakció.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.