Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén Czomba Sándor a készülő törvényről nem árult el konkrét részleteket, azonban hangsúlyozta: Magyarországon közel 900 000 olyan ember van a munkanélküliek és az inaktívak táborában, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Azért is lenne fontos ezeknek az embereknek a képzése, mert a szakképzettek elhelyezkedési aránya sokkal kedvezőbb a munkaerőpiacon - fűzte hozzá. Miért van bajban a felnőttképzés? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Jelenleg nagyon bürokratikus a felnőttképzési rendszer, abban nemcsak a szakképző iskolák, hanem többek között a térségi integrált szakképző központok (tiszk), és a magáncégek is részt vesznek - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a felnőttképzési piacon világos, átlátható szerkezetet, munkamegosztást kell kialakítani.
Felnőttek az iskolapadban: nem működik elég jól a rendszer
Kiss Péter (MSZP) a bizottság ülésén hangsúlyozta: a felnőttképzés irányainak kialakításakor figyelembe kell venni a piaci keresletet, a gazdaság szereplőinek megrendeléseit. Hozzátette: a hátrányos helyzetű térségekben élő, alacsony képzettségű emberek esetében fontos lenne, hogy felnőttkorban, felnőttképzés keretében megerősítsék az alapkompetenciákat, így az írni-olvasni tudást, számolást.
Varga Sándor, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese ismertette a szervezet felnőttképzési vizsgálatát, amelyben a rendszer eredményességét vizsgálták 2006-tól a jelenlegi kormányzati ciklusba átnyúlóan. Varga Sándor elmondta: a vizsgált időszakban a vonatkozó jogszabályrendszer bonyolult és hiányos volt, emellett a szabályozás nem segítette kellően a hátrányos helyzetűek képzésbe való bevonását, és a többcsatornás finanszírozás csak nehezen volt átlátható.
A főigazgató-helyettes kiemelte: a felnőttképzési források nem követték az álláskeresők létszámának emelkedését. Az álláskeresők havi átlagos létszáma 2006 és 2009 között 42,8 százalékkal nőtt, de a felnőttképzésre, és annak fejlesztésére fordított államháztartási források mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek.
A rendelkezésre álló források nem csökkentették a régiók közötti fejlettségi különbségeket sem - fűzte hozzá. Az elmúlt négy évben felnőttképzésre felhasznált 102 milliárd forint államháztartási forrást 74,9 milliárd forint uniós és magyarországi társfinanszírozás egészítette ki, de ez sem segítette kellően az elmaradott térségek felzárkóztatását - mondta Varga Sándor.
Varga Sándor jelezte azt is, hogy a támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak, a képzéseket sikeresen befejező hallgatók alig több mint fele kapott munkát. Az összes regisztrált álláskereső vonatkozásában az elhelyezkedési arány ennél még rosszabb, 2006-ban 39,3, 2008-ban pedig 37,3 százalék volt.
MTI
