Sem a felvételizők, sem az egyetemisták nem unatkoztak 2012-ben, és úgy tűnik, a 2013-as év sem lesz sokkal nyugodtabb: átalakul a felvételi eljárás, elindulnak az osztatlan tanárszakok és a kétéves felsőoktatási szakképzések, és változnak a pontszámítás szabályai is. Összegyűjtöttük a legfontosabb felsőoktatási változásokat.
Átalakul a felvételi rendszer
Több keretszámtervezet után lassan körvonalazódik, hogyan fog kinézni a 2013-as felvételi a kormány azt ígéri, legalább 55 ezer elsőéves tanulhat majd állami ösztöndíjasként 2013 szeptemberétől: a 240-es minimumponthatár, a felvételizők pontszáma és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem.
A ponthatárhúzás 2013-ban még ugyanúgy történik majd, ahogy korábban, a következő években azonban a szakok ponthatárait is a minisztérium határozza meg. A nagyobb budapesti egyetemek és főiskolák hallgatói kapacitását - képzési területekre lebontva - itt találjátok meg.
A részösztöndíjas finanszírozási forma - a 2012-es bukás után - eltűnik, vagyis fél tandíjas helyet nem lehet szerezni, a hallgatói szerződések azonban maradnak, hiába követelték a "röghöz kötés" eltörlését a diákok, és hiába indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 forintért három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz kétezer forintot kell fizetni.
Megszűnik a felsőfokú szakképzés
Helyette felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni: ezeket a szakokat 2013-tól csak egyetemek és főiskolák indíthatják el, a kétéves képzések ráadásul kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A felsőoktatási szakképzésekről itt olvashatjátok el cikkünket.
Változik a tanárképzés
Szeptembertől a tanárképzés visszaáll az osztatlan, kétszakos rendszerre - ez azt jelenti, hogy a leendő tanároknak öt vagy hat évig kell majd egyetemre, főiskolára járniuk. Az általános iskolai tanárok képzése négyéves lesz, amelynek elvégzése után a hallgatók egyéves gyakorlaton vesznek majd részt. A középiskolai tanári szakok öt évig tartanak, ehhez jön az egy év szakmai gyakorlat.
Március 1-ig lehet jelentkezni a felvételire
Míg az előző években (néhány kivételtől eltekintve) február 15. volt a felvételi jelentkezési határidő, 2013-ban január végén kezdődik, és március első napjáig tart a jelentkezési időszak - erre a dátumra nemcsak akkor kell emlékeznetek, ha felvételiztek, hanem akkor is, ha "csak" érettségiztek, a vizsgajelentkezésnek is ez a határideje.
Több szakhoz kell emelt szintű érettségi
2013-tól több szakon szigorodnak a felvételi szabályai: a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, de ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is. Az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is nehezebb lesz megszerezni a 2013-as felvételin: míg eddig 30 százalékos eredmény kellett a többletpontokhoz, idén már 45 százalék kell.
| Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi |
Állatorvosi: biológia és kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika/biológia/kémia/fizika/szakmai előkészítő tárgy emelt szintenBölcsészképzések: egy tantárgyból kötelező az emelt szintű érettségiJogászképzés: történelem vagy angol/német/francia/latin/magyar nyelv és irodalom/német/olasz/orosz/spanyol emelt szintenKözgazdasági szakok (alkalmazott gazdaságtan és gazdaságelemzés): matematika emelt szintenÉpítész: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési alapismeretek emelt szintenEnergetikai mérnöki: matematika vagy fizika emelt szintenÉpítészmérnöki: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési ismeretek emelt szintenÁltalános orvos: biológia és fizika/kémia emelt szintenFogorvos: biológia és fizika/kémia emelt szintenGyógyszerész: biológia és fizika/kémia emelt szintenTársadalomtudományi képzések: egy tantárgyból kötelező emelt szintű érettségi |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
