Csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket 2013-tól – jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptemberben. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. Az államtitkár szerint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően itthon is a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezeket a rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. 

Mi megy, mi marad?

A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lemondani képzésekről – az egyetemek és főiskolák 2013-ban már csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek. „A felsőoktatási szakképzési kínálatot szűkítenünk kellett, jövőre öt indul, ezek kapcsolódnak a BSc- és a BA-képzéseinkhez” – mondta az eduline-nak Kiss Natália, a Dunaújvárosi Főiskola főtitkára.

Az új szabályok szerint az alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75 százalékát, a kötelező 120 kreditből ez 90-et jelent. A követelményeket is egységesítik: a képzések modulárissá válnak, a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani.

A minisztériumi rendelet alapján öt területre sorolják a képzéseket: munkaerő-piaci ismeretek, idegen nyelvi alapszintű ismeretek, szakmai információ feldolgozási alapismeretek, kommunikációs ismeretek és pénzügyi alapismeretek csoportba tartoznak majd a szakok. Az oklevél megszerzésének követelményei is szigorodnak: szakvizsga helyett záróvizsgát kell majd tenni, de a hallgatók továbbra sem kapnak diplomát.

Az eduline-nak nyilatkozó egyetemi-főiskolai oktatók szerint problémát jelenthet, hogy a szakok új nevet kapnak, ezeket újra be kell vezetni a piacra, meg kell ismertetni a felvételizőkkel. Várhatóan a felvételi tájékoztató januárban megjelenő kiegészítéséből tudhatják meg a jelentkezők, milyen felsőoktatási szakképzések közül választhatnak – mondta Kártyás Gyula, az Óbudai Egyetem oktatói főigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a 2013-ban felvételizőknek egy hónapjuk lesz a választásra, a jelentkezési határidő ugyanis jövőre is február közepe lesz.

Nem lesz könnyű gyakorlati helyet találni

2013-tól a szakmai gyakorlat rendszere is változik – a hallgatóknak eddig hathetes gyakorlaton kellett részt venniük, szabadon választhatták ki, melyik vállalathoz mennek. A jövőben kötelező lesz egy féléves gyakorlat elvégzése, az intézményeknek ráadásul már most, a szak elfogadtatása során be kell nyújtaniuk a cégekkel kötött megállapodásokat, a gyakorlati programról szóló szándéknyilatkozatokat.

A cégeknek nemcsak szerződést kell kötniük a hallgatókkal, fizetniük is kell majd, a hallgatókat ugyanis csak bérért foglalkoztathatják – az oktatók szerint egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik diáknak találnak majd olyan céget, ahol el tudja végezni a féléves szakmai gyakorlatot, és pénzt is kap a munkájáért. „Reménykedünk abban, hogy enyhíteni fog a minisztérium az új rendelkezéseken. Komoly terhet jelenthet a cégeknek a hallgatók alkalmazása” – mondta a Dunaújvárosi Főiskola főtitkára. Az Óbudai Egyetem már több vállalattal megegyezett, a Szolnoki Főiskola és a Széchenyi István Egyetem is elég partnerrel rendelkezik, ezért nem számítanak problémákra.

„Abban bízunk, hogy jövőre nem csökkennek tovább a keretszámok, és az önköltségesek tandíja sem emelkedik majd az ideihez képest. A felsőfokú szakképzésre sokan jelentkeznek, nem szeretnénk, ha ez megváltozna” – tette hozzá az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója.

Idén ugyanis a felsőfokú szakképzések ösztöndíjas hallgatói helyeinek számát is visszavágta a kormány: míg 2011-ben tízezren kezdhették el a felsőfokú szakképzést államilag finanszírozott formában, idén már csak 3500-an. A döntést épp az új típusú felsőoktatási szakképzés indulásával magyarázta az oktatási államtitkárság – igaz, az eduline birtokába került, idén tavasszal készült minisztériumi háttérszámítások nem számolnak azzal, hogy a következő években ismét eléri az ösztöndíjas elsőévesek létszáma a tízezret.