Ennyi ponttal lehetett bekerülni idén a legnépszerűbb műszaki képzésekre

Mutatjuk a legnépszerűbb állami ösztöndíjas műszaki alapszakokat és azok 2024-es felvételi ponthatárait.

120 990 jelentkező közül idén 11 635-en jelölték meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést a felsőoktatási felvételin. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szeretnének bejutni, amelyre összesen 2656-an első helyes jelentkezés futott be.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Mutatjuk, hogyan alakultak a 2024-es ponthatárok a műszaki szakokon:

gépészmérnöki

  • BME: 341 pont
  • DE: 255 pont
  • PE: 247 pont
  • ELTE: 314 pont
  • SZTE: 212 pont

villamosmérnöki

  • BME: 320 pont
  • ME: 243 pont
  • OE-KVK: 270 pont
  • PTE: 347 pont
  • SZTE: 302 pont

építészmérnöki

  • BME: 398 pont
  • PTE: 343 pont
  • SZE: 385 pont
  • OE: 346 pont
  • DE: 258 pont

járműmérnöki

  • BME: 328 pont
  • DE: 253 pont
  • ME: 244 pont
  • NJE: 255 pont
  • SZE: 294 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 376 pont
  • DE: 264 pont
  • ME: 267 pont
  • OE: 234 pont
  • SZTE: 201 pont

építőmérnöki

  • BME: 321 pont
  • DE: 256 pont
  • NKE: 242 pont
  • OE: 316 pont
  • PTE: 303 pont

mezőgazdasági mérnök

  • DE: 204 pont
  • MATE: 261 pont
  • NYE: 229 pont
  • SZTE: 201 pont

vegyészmérnöki

  • BME: 323 pont
  • DE: 244 pont
  • ME: 238 pont
  • PE: 250 pont
  • SZTE: 300 pont

logisztikai mérnöki

  • BME: 323 pont
  • ME: 248 pont
  • NJE: 263 pont
  • SZE: 290 pont

műszaki menedzser

  • BME: 331 pont
  • DE: 257 pont
  • PE: 254 pont
  • OE: 241 pont
  • SZTE: 201 pont
Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.
      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

      Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.