Hamarosan kiderül, kiket vesznek fel a magyar egyetemek szeptemberben induló képzéseikre. Mutatjuk, hányan jelöltek meg valamilyen műszaki képzést a jelentkezési listájuk első helyén.
Több mint 14 ezer felvételiző készül valamilyen műszaki képzésre a 2024-es felsőoktatási felvételin. 11 635-en valamilyen alapképzésre, 2162-en mesterképzésre, 410-en pedig osztatlan képzésre készül. 12 937 felvételiző állami ösztöndíjas képzésre jelentkezett, míg a költségtérítéses formát csupán 1443 felvételiző jelölte meg.
A legnépszerűbb műszaki képzés a gépészmérnöki, amit összesen 2656-an jelöltek meg, beleértve a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas forma mellett azokat is, akik levelező képzésre jelentkeztek és költségtérítéses formában is megjelölték a szakot.
A második legnépszerűbb szak 1645 jelentkezővel a villamosmérnöki, a harmadik pedig 1041 jelentkezővel az építészmérnöki.
Azt, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek - a felvételi listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.
Mikor érkeznek a ponthatárok?
Hamarosan az is kiderül, kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem műszaki képzésén. A ponthatárhúzás július 24-én lesz, amiről itt az Eduline-on is beszámolunk majd nektek, és részletes elemzésekkel várunk titeket.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
