Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Emelt szinten magyarból 2066-an vizsgáztak, akiknek szintén egy két részből álló feladatsort kellett megírniuk.
Az első részben 90 perc alatt kellett egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort megoldaniuk a vizsgázóknak, ami mindig egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A második részben pedig 150 perc alatt pedig 40+20 pontos szövegalkotási feladatokat: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kellett írniuk. (A műértelmezésnél vagy egy adott irodalmi művet kell elemezni, értelmezni és értékelni, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítani. A reflektáló szöveg pedig egy olyan érvelő vagy véleménykifejtő esszé, amelyben a diák egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdéssel, jelenséggel kapcsolatban fogalmazza meg a gondolatait.)
A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800, a reflektáló szövegé 250-450 szó volt.
| Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen |
Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el. |
József Attila, Kovács András Ferenc és paródia
A magyar emeltet író diákok az Eduline-nak azt mondták, hogy a szövegértés József Attila Holt vidék című versének a keletkezési körülményeivel és a tájköltészettel foglalkozott. A második részben Kovács András Ferenc költő egyik elmúlásról szóló versét kellett elemezniük. A reflektáló szövegben pedig az ellen vagy mellett kellett érvelni, hogy a paródia értelmezéséhez szükséges-e az eredeti alkotást ismerni.
A kecskeméti gimnazista Dorka összességében nehezebbre számított, ugyanakkor az első részben voltak olyan kérdések - például a földrajzi nevek kapcsolása vershez vagy epikai művekhez -, amire szerinte nem volt könnyű válaszolni. A szövegalkotásnál ő azonban két vers összehasonlítására készült, ugyanis ez idén került fel középről emelt szintre. Ehhez képest kisebb meglepetés volt a Kovács András Ferenc vers.
"Jövőre fel kell kötnie a gatyáját annak, aki magyarból megy emeltezni"
- mondta az érettségi után Eszter, aki Zalaegerszegre jár gimnáziumba.
A szövegalkotás neki sem okozott különösebb problémát, egy kicsit többet a paródiás reflektáló szöveggel foglalkozott. Ehhez képest az első részt sokkal nehezebbnek találta. Dorkához hasonlóan ő is az egyik legnehezebbnek a földrajzi neves feladatot tartotta, hiszen az idézetek nem feltétlenül a művek legismertebb sorai voltak.
"József Attila A Dunánál című versére még csak rá tudtam jönni, de Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című költeményére már nem. Szerintem ilyen mélységben ez csak annak jut eszébe, aki nagyon felkészült, és az összes kortárs szerző életművét is kivülről fújja" - fejtette ki a zalai gimnista, majd megjegyezte, hogy szerinte az első részben egy kicsit túllőttek a célon.
Mi volt a középszintű magyarérettségin?
Középszinten az idei magyarérettségi első részében a Magyar Kultúra című folyóirat egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok, ahol többek között meg kellett keresniük a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket és álláspontokat, de számos nyelvtani feladat is található volt benne, többek között leíró grammatika és stilisztika is.
Az új magyarérettségi irodalmi feladatlapjában pedig Antigoné és Ady Endre is szerepelt, ezen kívül a vizsgázóknak lyukas szöveges feladatként többek között ki kellett egészíteniük egy kapott költeményt, valamint szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét.
A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt tudjátok megnézni. A magyarérettségiről szóló tudósításunkat pedig itt találjátok.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
