Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai is

A magyarérettségi hivatalos megoldásait itt találjátok.

A magyar írásbeli második részében Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját kellett elemezniük a magyarérettségi második részében a középszinten vizsgázó diákoknak. Akik nem ezt a feladatot választották, azok Babits Mihály költészetéből írhattak egy általános témakifejtő esszét. Erre összesen 150 percük volt a diákoknak.

A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait  itt tudjátok megnézni. A magyarérettségiről szóló tudósításunkat pedig itt találjátok.

Mutatjuk a II. rész nem hivatalos megoldásait:

Műelemzés

• Karinthy 20. századi magyar szerző, novellája az 1946-os Betegek és bolondok című novelláskötetében jelent meg. Az olasz fagylaltos a novelláskötet egyik komoly, háborús tematikájú darabja.
• A novella két, jól elkülönített egységből áll, amit maga a szerző is jelez.
• Az első rész egy múltbeli baráti párbeszéd története, amelyet az író részletgazdag módon, részletező leírással mutat be, teret ad a különböző érzékszervekkel felfogható leírásoknak (látvány, hallás stb)
• A szereplő B. zenész volta alapján a szöveg is művészi eszközökkel kifejtett, szemléletes, mintegy hasonul az író B. barátjának összetett, művészi lelkivilágához
• Ez a leírás éles ellentétben áll a szöveg második részével, ahol a beszélgetés, melynek témája a két beszélgetés között lezajlott háború, szikár, rövid, lényegretörő leírás, holott a téma egy ember halála.
• Ez a leírás jól ellentétbe állítja az egyén összetett voltát és a háború iszonyatát, amely megfosztotta az embert (így B.-t is) egyéniségétől és életétől, puszta testté egyszerűsítve az embert.
• Az első részben B.-n egy érzés, szomorúság, megmagyarázhatatlan benyomás lesz úrrá, tudattlanul, míg barátja, a író, a korszak, a 20. századi freudi pszichológia módszereivel próbálja tudományosan megmagyarázni ezeket az érzéseket, melyek szerinte ( és a tudomány szerin) múltbeli elfojtások feltörései, okai mélyen az egyénben keresendőek.
• Azonban a második rész megmutatja, hogy a tudományos módszer hibásan keresi B. szomorúságának okát a múltban, azt az eljövendő jövő fogja majd szolgáltatni, és messze távol áll az egyéntől, a hibás maga az emberi történelem. Hiszen a lényegtelen fagylaltárus képében B. a halálával találkozik, „megsuhintja” sorsa (ahogy mondja is „halálosan rosszkedvű” lett)
• A mű két párbeszédre épül, amely tulajdonképpen leképezi azokat a változásokat, amik a háborúval történtek a világban, a szerző és a fagylaltárus él tovább, de a második párbeszéd jelzi, hogy ez pusztán a felszín, és B. halála és a háború, amiben meghalt, mind a szerző számára, mind gyilkosa számára megváltoztatta az életet.

Esszé:

• Babits Mihály a huszadik századi magyar irodalom meghatározó alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A magyar irodalomban az úgynevezett POETA DOCTUS egyik megtestesítője, tudós költő.
• A költői hitvallás, az alkotói önmeghatározás jellemző témakör a költők számára, elveik, látásmódjuk bemutatásának eszköze.
• Babits ars poeticája klasszikus, horatiusi elveken alapszik, úgy gondolja a művészet célja az igazság bemutatása, az emberi élet nemesítése, költészetének jellemzői a gondolatiság, a filozófiai mélység.
• Azonban, ahogy minden művésznél, Babits költészetére is hatással volt az őt körülvevő világ változása.
• Kezdetben „elefántcsonttoronyban”, kívülállóként mutatja be önmagát, In Horatium című versének sora „gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg!” jól mutatja a költő elzárkózó magatartását.
• Azonban a háborús események hatására az alkotó Húsvét előtt című versében szenvedélyes hangon szólal fel a háborús pusztítás iszonyata ellen, ezáltal az eddig önmagát ábrázoló költő (ahogy írta is A lírikus epilógja című versében „csak én bírok versemnek hőse lenni”) a humanista értékek szószólója lesz. Szenvedélyes hangú és rapszodikus formájú 1916-os költeményében kifakad a háború „pokoli malma” ellen, elítéli a vérontást, megbékélést hirdet, a jövőbe az újjáépítést, megbocsátást, felejtést tűzi ki célul.
• A háború utáni időkben a költő a humánum megőrzését, az egyéni elvonulást hirdeti meg. Ezt jól példázza „A gazda bekeríti házát” című verse, ahol a kert allegóriájában a költő bekeríti magát, és értékeit a barbársággal szemben, reménykedve egy szebb jövőben.
• Betegsége kapcsán is kénytelen a halállal szembesülni, és a számvetés mellett egy új költői szerepkört vesz fel, ez a prófétai magatartás, a költői felelősségvállalás. Erre a bibliai Jónás karakterét használja fel, Jónás könyve című nagyszabású munkája már a beteg költő és a harmincas évek vészjósló hangulatát tükrözik. Babits-Jónás ezen lírai önvallomásában belátja, hogy költőként fel kell vállalni a prófétai szerepet, alkotni kell. Jónás imája című megrendítő versében is az írás fontosságát, az értékek hátrahagyásának fontosságát emeli ki.

A magyar második részére összesen 60 pontot kaphatnak a vizsgázók.