Grammatika, stílusok, könyvekről szóló szöveg a magyarérettségi szövegértésében, lyukas szöveg, Antigoné, Ady Endre és memoriterek az irodalmi tesztben. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok, és meddig írhatják az első feladatlapot.
| Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen |
Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el. |
A Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok a magyarérettségi első feladatrészében.
Az I. feladatlapban jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat.
Meg kell keresniük például a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, és értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat is.
A szövegértési feladatok megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.
Ilyen feladat idén először van az érettségiben, hiszen ez váltja a korábbi évek gyakorlati szövegalkotás feladatát.
Az idei tesztben számonkérnek többek között memoritereket, egyéb irodalmi alkotásokat, korstílusokat és műfajokat is. Feltűnik a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre, a diákoknak pedig egy lyukas szöveges feladatként többek között ki kell egészíteniük egy kapott költeményt, valamint szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét.
A szaktanári véleményt a feladatsor első részéről itt nézhetitek meg.
A magyarérettségi változásairól ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
A magyarérettségi I. feladatsorának megoldására a diákoknak egyébként 90 percük van - ennyi idő alatt kell megoldaniuk a korábban már említett szövegértési-nyelvi feladatsort és az irodalmi műveltségi tesztet.
Mivel az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják, erről sajnos nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt magyart írtak, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
