2024-től az írásbeli érettséginek magyarból egy műveltségi teszt is része lesz, amiben akár memoritereket is visszakérdezhetnek tőletek. Mutatjuk, mely műveket lesz érdemes a következő hetekben átnézetek.
Idén először már a 2020-as új Nemzeti alaptanterv szerint vizsgáznak az érettségizők, de ezen kívül is számos újdonság vár a diákokra, legfőképp magyar nyelv és irodalom tantárgyból. Kivették például a középszintű feladatlapból a gyakorlati szövegalkotást, a helyére pedig egy műveltségi teszt kerül, de nagyobb hangsúlyt kap majd a nyelvtan is, a második részben pedig, míg korábban három szövegtípus, az
közül választhattak a diákok, idén már csak két választási lehetőség, a műértelmezés és egy általános téma kifejtése marad.
A változásokról bővebben itt olvashattok.
Milyen memoritereket kérhetnek számon?
A legnagyobb fejtörést az okozhatja, hogy vajon milyen memoritereket kérhetnek majd számon az írásbeli vizsgán. Ezek átnézésben nyújthat segítséget nektek a NAT 2020 Kerettanterv, ami a 9–12. évfolyam számára pontosan meghatározza a kötelezően elsajátítandó, az érettségin számonkérhető memoritereket.
Az írásbeli vizsgán – az Irodalmi feladatlapban – számonkérhető memoriterek (teljes memoriterek és kijelölt részletek) a következők:
A kerettantervet innen tölthetitek le.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
