Középiskolai felvételi: az írásbeli után ezeket a dátumokat tartsátok fejben

A középiskolai központi írásbelije után is rengeteg teendőtök lesz. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.

Február 9.

Az eredményekről 2024. február 9-én értesítenek titeket az Oktatási Hivatal által meghatározott módon, ezzel párhuzamosan pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

Február 21.

Az írásbelin szerzett pontjaitok alapján 2024. február 21-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket az általatok kiválasztott középiskolába. Jó, ha tudjátok, hogy az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanuló-i és jelentkezési lapokat, ekkor történik meg tehát a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középiskolákba. Ha hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeztek, a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetitek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Március 4-20.

Több középiskolában a felvételi része a szóbeli vizsga is. A szóbeli felvételik idén március 4 - 20 között lesznek, és ha úgy érzitek, hogy ez nem sikerült túl jól, vagy valami miatt módosítanátok a sorrendeteket, ezt április 8-10 között megtehetitek.

Május 2.

A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatot 2024. május 2-án kapjátok meg.

Június 26-28.

És végül abba a középiskolába, ahova bekerültetek, június 26 és 28 között tudtok beiratkozni.

Itt nézhetitek meg Magyarország legjobb középiskoláinak listáját

És ha sehova sem sikerül bekerülni?

Mivel 16 éves koráig mindenki tankötelezett, akkor is fel kell hogy vegyenek titeket egy iskolába, ha a felvételi során egyik megjelölt helyre sem kerültetek be. Ezeket a jelentkezéseket a pótfelvételin kell lebonyolítani. Ilyenkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat?
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni itt tudtok:
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Ebben az esetben a jelentkezést egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában, az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről pedig május 22-ig dönt az igazgató. Az intézmények ugyanakkor egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.