Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Decemberben elkezdődik a jelentkezés a 2024-es általános felsőoktatási felvételire, amire már a megváltozott felvételi szabályok lesznek érvényesek. Mutatjuk, hány pontot adnak az egyetemek a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő felvételizőknek.
A megváltozott felvételi szabályok szerint 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek a többletpontok rendszeréről, amit ettől az évtől kezdve éppen emiatt intézményi pontoknak neveznek.
A korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak esélyegyenlőség jogcímen, amibe beletartozik a hátrányos helyzet, a gyereknevelés, illetve az, ha a jelentkező valamilyen fogyatékossággal él.
Egységes szabály helyett azonban 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pontot adnak ezekre.
Több vagy kevesebb?
A Semmelweis Egyetem szigorított, és az ide jelentkező diákok maximum 15 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételiben, a Miskolci Egyetemen pedig 25 pont járhat, míg a Pannon Egyetemen jogcímenként 20, maximum 50, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig jogcímenként 30, maximum viszont már 60 pontot kaphatnak a felvételizők.
De az sem ritka, hogy a szabályok még az intézményeken belül is eltérnek. A Pécsi Tudományegyetemen például 1-40 esélyegyenlőségi pontot adnak, aminek összege szakonként eltérő lehet, míg a Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin viszont csak 20 pont járhat, a bölcsészképzések többségében pedig ugyanezekért 40.
Ellenben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen egységesen 50 pont járhat a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Van, ahol marad a 40
Olyan intézmények is vannak, ahol változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Ide tartozik például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jogcímenként 40, összesen pedig 100 pont járhat, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig nemcsak a gyermeknevelést, a hátrányos helyzetet és a fogyatékosságot veszik figyelembe, de a megváltozott munkaképességet és azt is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Kevesebb, mint egy hét van hátra az idei érettségi kezdetéig. A végzős diákok hagyományosan idén is magyar nyelv és irodalom vizsgával indítják az érettségi időszakot május 4-én. Az utolsó napokban sokakban nő a feszültség, ezért Németh Nikolettel, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanárával beszélgettünk.
A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
ELTE Radnóti, Madách, Lovassy – mutatjuk, hogy melyik középiskolák töltötték fel a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
@eduline.hu 100 százalékos érettségi? Nem lesz egyszerű, de a @studium_generale tanácsaival még ez is sikerülhet. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
14 éve nem változott a normatíva az állami ösztöndíjas hallgatók után, az egyetem szerint emiatt a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan. A HÖK arra kéri a diákokat, ne terjesszenek félinformációkat.
Videóban beszélt részletesen felsőoktatási útjáról Orbán Anita, akinek többek között vállalatértékelésből és történelemből van mesterdiplomája. Összegyűjtöttük, még mit érdemes tudni a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szakmai múltjáról.
Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.