A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Részletesen foglalkoztunk a bukási arányokkal történelemből, most pedig összeszedtük, hogyan alakult a sikertelen vizsgák aránya a többi fontos tárgyból. Az adatok csak a rendes és az előrehozott érettségiket tartalmazzák, az ismétlő, javító vagy pótló vizsgákat nem.
A középszintű matematikaérettségin 70 871 diák vett részt, közülük 980-an megbuktak, ami nagyjából 1,4 százalékos arány. A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
Magyar nyelv és irodalomból 77 134 vizsgázó közül 568-an buktak meg, ami 0,74 százalékos bukási arányt jelent.
A középszintű angolérettségi eredményei a magyar és a matek bukási arányok között helyezkednek el: 46 355 vizsgázóból 460-an buktak meg, ami nagyjából 1 százalékot jelent.
Az emelt szintű angolérettségi eredményeit is érdemes közelebbről megnézni, hiszen évről évre egyre többen választják, és sikeres teljesítése középszintű nyelvvizsgával egyenértékű. Itt a bukások aránya szintén alacsony: a rendes és előrehozott érettségizők (16 785 fő) közül 164-en buktak meg, míg 15 376-an jeles eredményt értek el. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázók körülbelül 1 százaléka tett sikertelen vizsgát, miközben 91 százalékuk 5-ösre vizsgázott.
Történelemből tavaly összesen 71 961 diák érettségizett, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak.
A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
Az adatok alapján jól látszik, hogy a legtöbb jó és jeles osztályzat angolból és magyarból született. A matematika bizonyult a legnehezebbnek a vizsgázók számára, míg történelemből leginkább jó és közepes eredmények születtek.
Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
