A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Részletesen foglalkoztunk a bukási arányokkal történelemből, most pedig összeszedtük, hogyan alakult a sikertelen vizsgák aránya a többi fontos tárgyból. Az adatok csak a rendes és az előrehozott érettségiket tartalmazzák, az ismétlő, javító vagy pótló vizsgákat nem.
A középszintű matematikaérettségin 70 871 diák vett részt, közülük 980-an megbuktak, ami nagyjából 1,4 százalékos arány. A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
Magyar nyelv és irodalomból 77 134 vizsgázó közül 568-an buktak meg, ami 0,74 százalékos bukási arányt jelent.
A középszintű angolérettségi eredményei a magyar és a matek bukási arányok között helyezkednek el: 46 355 vizsgázóból 460-an buktak meg, ami nagyjából 1 százalékot jelent.
Az emelt szintű angolérettségi eredményeit is érdemes közelebbről megnézni, hiszen évről évre egyre többen választják, és sikeres teljesítése középszintű nyelvvizsgával egyenértékű. Itt a bukások aránya szintén alacsony: a rendes és előrehozott érettségizők (16 785 fő) közül 164-en buktak meg, míg 15 376-an jeles eredményt értek el. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázók körülbelül 1 százaléka tett sikertelen vizsgát, miközben 91 százalékuk 5-ösre vizsgázott.
Történelemből tavaly összesen 71 961 diák érettségizett, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak.
A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
Az adatok alapján jól látszik, hogy a legtöbb jó és jeles osztályzat angolból és magyarból született. A matematika bizonyult a legnehezebbnek a vizsgázók számára, míg történelemből leginkább jó és közepes eredmények születtek.
Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
