Mi a különbség a javító és a pótló érettségi között?

Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki megbukik vagy igazolatlanul hiányzik, illetve ha igazolt okból marad távol egy vizsgarésztől.

  • Eduline

A javító érettségi vizsgát azoknak kell letenniük, akik sikertelen vizsgát tettek, vagy nekik felróható okból – például igazolatlan hiányzás miatt – nem jelentek meg. Ebben az esetben az adott tantárgy teljes vizsgáját újra kell tenni, függetlenül attól, hogy korábban az írásbeli vagy a szóbeli rész esetleg sikerült.

Ezzel szemben a pótló érettségi azoknak szól, akik igazolt okból nem tudtak részt venni valamelyik vizsgarészen. Ilyenkor csak az elmaradt részt kell pótolni, a már teljesített vizsgarészt pedig – kérésre – beszámítják az eredménybe.

Fontos könnyítés, hogy pótló vizsga esetén – az iskolaigazgató engedélyével – akár ugyanabban a vizsgaidőszakban is befejezhető az érettségi, így nem feltétlenül kell a következő, például őszi időszakig várni.

5 videó, amelyek segítenek felkészülni a matekérettségire

Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.