14 éve nem változott a normatíva az állami ösztöndíjas hallgatók után, az egyetem szerint emiatt a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan. A HÖK arra kéri a diákokat, ne terjesszenek félinformációkat.
„A szakirány képzése továbbra is biztosított, és 2026 szeptemberétől is a megfelelő szakmai színvonalon fog folytatódni – olvasható abban a közleményben, melyet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar HÖK tett ki a közösségi oldalára. A posztból az is kiderült, hogy BGGYK folyamatosan azon dolgozik, hogy a képzés feltételei biztosítottak maradjanak, és a hallgatók továbbra is magas színvonalú oktatásban részesüljenek.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája (ASP) szakirányán dolgozó valamennyi oktató felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést közös Facebook-bejegyzésben jelentették be, amelyben túlterheltségről, intézményi nehézségekről és erős nyomásról írtak.
A BGGYK HÖK kiemelte, hogy a hallgatók érdekeinek védelme és a képzés kiszámítható működésének fenntartása minden érintett fél számára elsődleges szempont. A kari vezetés – köztük Papp Gabriella dékán – közvetlenül is tájékoztatta az érintett hallgatókat a kialakult helyzetről.
Az oktatók eddigi munkája kiemelkedő szakmai színvonalat képviselt, és sok hallgató számára megtisztelő és meghatározó élmény volt, hogy a szakma nagyjaitól tanulhatott
– írták, majd kitértek arra, hogy bíznak abban, hogy „az új oktatói csapat is hasonlóan magas színvonalon fogja továbbvinni a szakirányt, és a képzés értékei változatlanul megmaradnak”.
A hallgatókat arra kérték, hogy a kialakult helyzettel kapcsolatban hiteles információkra támaszkodjanak, ne osszanak meg félinformációkat, és kérdéseikkel forduljanak a Hallgatói Önkormányzathoz vagy a kari vezetéshez. A HÖK hangsúlyozta, hogy a stratégiai döntések meghozatala nem az ő hatáskörükbe tartozik, ugyanakkor a hallgatók érdekképviselete továbbra is biztosított.
Az oktatók távozása kapcsán az ELTE szerkesztőségünk részére elküldött válaszából többek között az is kiderült, hogy „az állami ösztöndíjas hallgatók után járó normatív támogatás mértéke több, mint 14 éve(!), 2012. január 20. óta nem változott. Az egy főre jutó támogatás nem követte az elmúlt évek költségnövekedését sem. Ennek következményeként jelentős az oktatói elvándorlás, és a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan.”
Az ELTE a korábbi miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin posztjára is reagált. Kifejtették, hogy „bármely felsőoktatási intézmény jogosult szaklétesítési kérelmet benyújtani; az eljárás minden esetben intézményenként zajlik, és teljes mértékben független más felsőoktatási intézmények – így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – működésétől vagy képzési jogosultságaitól. A MAB döntése kizárólag a benyújtó intézmény minőségbiztosítási rendszerének, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint a tervezett képzés szakmai megalapozottságának értékelésén alapul.”
Kitértek arra is, hogy az „ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar történetileg és szakmailag meghatározó szereplője a magyar gyógypedagógus-képzésnek: Magyarországon a legrégebbi hagyományokkal rendelkezik, és országos szinten egyedülálló módon valamennyi gyógypedagógiai szakirányon folytat képzést. A Kar immár évtizedek óta a legnagyobb létszámban bocsát ki gyógypedagógus végzettségű szakembereket. E szerep különösen jól érzékelhető a közelmúlt végzési adataiban: a 2020 és 2025 közötti időszakban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon összesen 2 047 gyógypedagógus szerzett diplomát. Ugyanezen időszakban a további tíz hazai képzőhelyen összesen 3 489 gyógypedagógus végzett, így az elmúlt öt évben diplomát szerzett 5 536 gyógypedagógus 37%-a az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatója volt.”
Az autizmus szakirányról távozó oktatók ügyében Balatoni Katalin is megszólalt. Szerinte „valami most kipukkadt”, és úgy látja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember az autizmussal élő gyermekek ellátására.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
