14 éve nem változott a normatíva az állami ösztöndíjas hallgatók után, az egyetem szerint emiatt a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan. A HÖK arra kéri a diákokat, ne terjesszenek félinformációkat.
„A szakirány képzése továbbra is biztosított, és 2026 szeptemberétől is a megfelelő szakmai színvonalon fog folytatódni – olvasható abban a közleményben, melyet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar HÖK tett ki a közösségi oldalára. A posztból az is kiderült, hogy BGGYK folyamatosan azon dolgozik, hogy a képzés feltételei biztosítottak maradjanak, és a hallgatók továbbra is magas színvonalú oktatásban részesüljenek.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája (ASP) szakirányán dolgozó valamennyi oktató felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést közös Facebook-bejegyzésben jelentették be, amelyben túlterheltségről, intézményi nehézségekről és erős nyomásról írtak.
A BGGYK HÖK kiemelte, hogy a hallgatók érdekeinek védelme és a képzés kiszámítható működésének fenntartása minden érintett fél számára elsődleges szempont. A kari vezetés – köztük Papp Gabriella dékán – közvetlenül is tájékoztatta az érintett hallgatókat a kialakult helyzetről.
Az oktatók eddigi munkája kiemelkedő szakmai színvonalat képviselt, és sok hallgató számára megtisztelő és meghatározó élmény volt, hogy a szakma nagyjaitól tanulhatott
– írták, majd kitértek arra, hogy bíznak abban, hogy „az új oktatói csapat is hasonlóan magas színvonalon fogja továbbvinni a szakirányt, és a képzés értékei változatlanul megmaradnak”.
A hallgatókat arra kérték, hogy a kialakult helyzettel kapcsolatban hiteles információkra támaszkodjanak, ne osszanak meg félinformációkat, és kérdéseikkel forduljanak a Hallgatói Önkormányzathoz vagy a kari vezetéshez. A HÖK hangsúlyozta, hogy a stratégiai döntések meghozatala nem az ő hatáskörükbe tartozik, ugyanakkor a hallgatók érdekképviselete továbbra is biztosított.
Az oktatók távozása kapcsán az ELTE szerkesztőségünk részére elküldött válaszából többek között az is kiderült, hogy „az állami ösztöndíjas hallgatók után járó normatív támogatás mértéke több, mint 14 éve(!), 2012. január 20. óta nem változott. Az egy főre jutó támogatás nem követte az elmúlt évek költségnövekedését sem. Ennek következményeként jelentős az oktatói elvándorlás, és a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan.”
Az ELTE a korábbi miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin posztjára is reagált. Kifejtették, hogy „bármely felsőoktatási intézmény jogosult szaklétesítési kérelmet benyújtani; az eljárás minden esetben intézményenként zajlik, és teljes mértékben független más felsőoktatási intézmények – így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – működésétől vagy képzési jogosultságaitól. A MAB döntése kizárólag a benyújtó intézmény minőségbiztosítási rendszerének, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint a tervezett képzés szakmai megalapozottságának értékelésén alapul.”
Kitértek arra is, hogy az „ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar történetileg és szakmailag meghatározó szereplője a magyar gyógypedagógus-képzésnek: Magyarországon a legrégebbi hagyományokkal rendelkezik, és országos szinten egyedülálló módon valamennyi gyógypedagógiai szakirányon folytat képzést. A Kar immár évtizedek óta a legnagyobb létszámban bocsát ki gyógypedagógus végzettségű szakembereket. E szerep különösen jól érzékelhető a közelmúlt végzési adataiban: a 2020 és 2025 közötti időszakban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon összesen 2 047 gyógypedagógus szerzett diplomát. Ugyanezen időszakban a további tíz hazai képzőhelyen összesen 3 489 gyógypedagógus végzett, így az elmúlt öt évben diplomát szerzett 5 536 gyógypedagógus 37%-a az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatója volt.”
Az autizmus szakirányról távozó oktatók ügyében Balatoni Katalin is megszólalt. Szerinte „valami most kipukkadt”, és úgy látja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember az autizmussal élő gyermekek ellátására.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
