14 éve nem változott a normatíva az állami ösztöndíjas hallgatók után, az egyetem szerint emiatt a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan. A HÖK arra kéri a diákokat, ne terjesszenek félinformációkat.
„A szakirány képzése továbbra is biztosított, és 2026 szeptemberétől is a megfelelő szakmai színvonalon fog folytatódni – olvasható abban a közleményben, melyet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar HÖK tett ki a közösségi oldalára. A posztból az is kiderült, hogy BGGYK folyamatosan azon dolgozik, hogy a képzés feltételei biztosítottak maradjanak, és a hallgatók továbbra is magas színvonalú oktatásban részesüljenek.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája (ASP) szakirányán dolgozó valamennyi oktató felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést közös Facebook-bejegyzésben jelentették be, amelyben túlterheltségről, intézményi nehézségekről és erős nyomásról írtak.
A BGGYK HÖK kiemelte, hogy a hallgatók érdekeinek védelme és a képzés kiszámítható működésének fenntartása minden érintett fél számára elsődleges szempont. A kari vezetés – köztük Papp Gabriella dékán – közvetlenül is tájékoztatta az érintett hallgatókat a kialakult helyzetről.
Az oktatók eddigi munkája kiemelkedő szakmai színvonalat képviselt, és sok hallgató számára megtisztelő és meghatározó élmény volt, hogy a szakma nagyjaitól tanulhatott
– írták, majd kitértek arra, hogy bíznak abban, hogy „az új oktatói csapat is hasonlóan magas színvonalon fogja továbbvinni a szakirányt, és a képzés értékei változatlanul megmaradnak”.
A hallgatókat arra kérték, hogy a kialakult helyzettel kapcsolatban hiteles információkra támaszkodjanak, ne osszanak meg félinformációkat, és kérdéseikkel forduljanak a Hallgatói Önkormányzathoz vagy a kari vezetéshez. A HÖK hangsúlyozta, hogy a stratégiai döntések meghozatala nem az ő hatáskörükbe tartozik, ugyanakkor a hallgatók érdekképviselete továbbra is biztosított.
Az oktatók távozása kapcsán az ELTE szerkesztőségünk részére elküldött válaszából többek között az is kiderült, hogy „az állami ösztöndíjas hallgatók után járó normatív támogatás mértéke több, mint 14 éve(!), 2012. január 20. óta nem változott. Az egy főre jutó támogatás nem követte az elmúlt évek költségnövekedését sem. Ennek következményeként jelentős az oktatói elvándorlás, és a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan.”
Az ELTE a korábbi miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin posztjára is reagált. Kifejtették, hogy „bármely felsőoktatási intézmény jogosult szaklétesítési kérelmet benyújtani; az eljárás minden esetben intézményenként zajlik, és teljes mértékben független más felsőoktatási intézmények – így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – működésétől vagy képzési jogosultságaitól. A MAB döntése kizárólag a benyújtó intézmény minőségbiztosítási rendszerének, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint a tervezett képzés szakmai megalapozottságának értékelésén alapul.”
Kitértek arra is, hogy az „ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar történetileg és szakmailag meghatározó szereplője a magyar gyógypedagógus-képzésnek: Magyarországon a legrégebbi hagyományokkal rendelkezik, és országos szinten egyedülálló módon valamennyi gyógypedagógiai szakirányon folytat képzést. A Kar immár évtizedek óta a legnagyobb létszámban bocsát ki gyógypedagógus végzettségű szakembereket. E szerep különösen jól érzékelhető a közelmúlt végzési adataiban: a 2020 és 2025 közötti időszakban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon összesen 2 047 gyógypedagógus szerzett diplomát. Ugyanezen időszakban a további tíz hazai képzőhelyen összesen 3 489 gyógypedagógus végzett, így az elmúlt öt évben diplomát szerzett 5 536 gyógypedagógus 37%-a az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatója volt.”
Az autizmus szakirányról távozó oktatók ügyében Balatoni Katalin is megszólalt. Szerinte „valami most kipukkadt”, és úgy látja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember az autizmussal élő gyermekek ellátására.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
