Ponthatárok 2021: ennyi kellett a társadalomtudományi képzésekhez idén

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A társadalomtudományi képzésekre összesen 11 870-en jelentkeztek, ebből 6093-an első helyre tették az adott szakot. Állami képzésekre 9803-an szerettek volna bejutni.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont. Politikatudományok, valamint szociológia szakon pedig legalább 320-320 pontot kellett elérniük azoknak, akik államilag támogatott formában szerettek volna tovább tanulni.

Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Kommunikáció- és médiatudomány

  • CORVINUS: 442 pont
  • BGE: 402 pont
  • ELTE: 414 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • CORVINUS: 467 pont
  • ME: 420 pont
  • PPKE: 400 pont

Szociológia

  • SZTE: 325 pont
  • PTE: 322 pont
  • ELTE: 364 pont

Politikatudományok

  • PE: 320 pont
  • PPKE: 328 pont
  • CORVINUS: 415 pont

Szociálpedagógia

  • DE: 280 pont
  • EKE: 280 pont
  • NYE: 280 pont

Szociális munka

  • ME: 281 pont
  • PTE: 280 pont
  • DE: 288 pont

Informatikus könyvtáros

  • ELTE: 288 pont
  • EKE: 280 pont
  • DE: 286 pont

Kulturális antropológia

  • ME: 284 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.