Ponthatárok 2021: ennyi kellett a társadalomtudományi képzésekhez idén

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A társadalomtudományi képzésekre összesen 11 870-en jelentkeztek, ebből 6093-an első helyre tették az adott szakot. Állami képzésekre 9803-an szerettek volna bejutni.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont. Politikatudományok, valamint szociológia szakon pedig legalább 320-320 pontot kellett elérniük azoknak, akik államilag támogatott formában szerettek volna tovább tanulni.

Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Kommunikáció- és médiatudomány

  • CORVINUS: 442 pont
  • BGE: 402 pont
  • ELTE: 414 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • CORVINUS: 467 pont
  • ME: 420 pont
  • PPKE: 400 pont

Szociológia

  • SZTE: 325 pont
  • PTE: 322 pont
  • ELTE: 364 pont

Politikatudományok

  • PE: 320 pont
  • PPKE: 328 pont
  • CORVINUS: 415 pont

Szociálpedagógia

  • DE: 280 pont
  • EKE: 280 pont
  • NYE: 280 pont

Szociális munka

  • ME: 281 pont
  • PTE: 280 pont
  • DE: 288 pont

Informatikus könyvtáros

  • ELTE: 288 pont
  • EKE: 280 pont
  • DE: 286 pont

Kulturális antropológia

  • ME: 284 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Campus life
Fuchs Viktória

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.