Pótnapot kapnak májusban, akik az érettségi alatt karanténban voltak

Többek között erről is beszélt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

  • Eduline

Még májusban pótnapot kapnak azok, akik saját hibájukon kívül – tehát például kötelező karantén miatt – nem tudtak elmenni, és nem tudták megírni az érettségit, de szerették volna – mondta el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A pótnapra azért van szükség, hogy ne érje hátrány azokat a diákokat, akik felvételiznek és szeptembertől már a felsőoktatásban tanulnának tovább.

Korábban az Oktatási Hivatal még azt válaszolta az Eduline-nak -, illetve az érettségi rendeletben is az szerepelt -, hogy: „a 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell”. Eddig tehát az volt a mondás, hogy akik nem tudtak elmenni az érettségire, azok számára nincs kiskapu, és leghamarabb 2021 őszén vizsgázhatnak majd.

A kormányinfón az is kiderült, hogy a 16-18 évesek közül 96 ezren regisztráltak az oltásra. A 144 ezer megmaradt Pfizer vakcinát is felhasználják, erre az SMS-t kapók regisztrálhatnak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nyári táborokról is beszélt, erről itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.