Felvételi 2020: ezeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be

Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik ingyen tanulnak a felsőoktatásban? Itt van minden tudnivaló a kötelezettségekről, a kivételekről és arról, hogy kik mentesülhetnek alóluk.

  • Eduline

A felsőoktatásban összesen 12 féléven keresztül - ha ennél hosszabb a szak képzési ideje, 14 féléven keresztül - tanulhattok ingyenesen, vagyis állami ösztöndíjjal, ebbe a támogatási időbe a passzív félévek nem számítanak bele. Fontos szabály ugyanakkor, hogy egy adott képzésen a képzési időn túl még két félévet végezhettek el támogatott formában. Ha egyszerre két szakon tanultak, duplán fogynak az állami félévek. Az összes tudnivalót itt találjátok.  

Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, ingyen tanulhattok, a beiratkozáskor ugyanakkor nyilatkozatban kell vállalnotok a támogatás feltételeit, amelyek közül az egyik a diplomaszerzésre, a másik pedig a végzés utáni időszakra vonatkozik. Mik ezek pontosan?

Oklevélszerzési kötelezettség

Egyrészt vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese - vagyis egy hat féléves alapképzés esetén kilenc félév - alatt megszerzitek a diplomát. Jó hír, hogy ebbe a határidőbe sem számítanak bele a passzív félévek. Továbbá legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két évre akkor is elhalaszhatjátok a diplomaszerzést, ha külföldi felsőoktatási intézményben vagy - nyelvvizsga megszerzése céljából - felnőttképzésben kezdtek el tanulni.

Ha nem tartjátok be a határidőt, hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok, méghozzá állami ösztöndíjas félévenként 150 napot - ebbe a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak. A teljes időtartamot az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesítenetek, különben a fennmaradó tartozás összegének felét vissza kell fizetnetek.

Mi történik, ha szakot váltotok vagy újra tanulni kezdetek? Itt minden további információt megtaláltok az oklevélszerzési kötelezettségről.

Hazai munkaviszony fenntartása a diplomázás után

A másik kötelezettség az, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok. Ha ezt nem teszitek meg, vissza kell fizetnetek az ösztöndíj a fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt teljes összegét.

Mi tartozik bele a hazai munkaviszonyba? Itt minden lehetőséget felsoroltunk, amivel "ledolgozhatjátok" az állami ösztöndíjas féléveket.

Nincs visszaút?

De van: ha osztott képzés esetén egy, osztatlan képzés esetén legfeljebb két félév után gondoljátok meg magatokat, semmilyen kötelezettségetek nem keletkezik, csak a felhasznált állami féléveket veszítitek el.

Kik mentesülhetnek a kötelezettségek alól?

Az oklevélszerzési kötelezettség alól tartós betegség, baleset, szülés vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés. Nem kell munkaviszonyt fenntartaniuk, illetve a tartozást visszafizetniük azoknak, akik megváltozott munkaképességűvé válnak, tartós betegség, baleset éri őket, de kérhető mentesítés szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt is.

Van más feltétel is?

Igen, ugyanis az, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Ha nem teljesítetek az utolsó két aktív félévetekben átlagban legalább 18 kreditet, illetve nem éritek el a képzési területre vonatkozó minimumátlagot, átsorolhatnak önköltséges képzésre: erről itt olvashattok részletesen.

Felvételizők, figyelem! Ezt a követelményt érdemes figyelembe venni a jelentkezésnél

Milyen nyelvvizsgát kell szereznetek ahhoz, hogy diplomát kaphassatok alap- vagy mesterképzésen? Mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel? A szabályok szakonként eltérhetnek, ezért érdemes a pontos követelménynek még a jelentkezés előtt utánajárni, hogy az esetleges nyelvtanulással is kalkulálhassatok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.