Mennyi ideig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal, mi számít bele a támogatott félévekbe, és milyen szabályokat kell ismernetek? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Egy adott szakon ugyanakkor a képzési időn túl még két félévet végezhettek el ingyen, tehát például egy hat féléves alapképzésen nyolc szemesztert.
Ha olyan osztatlan szakra jártok, aminek 10 félévnél hosszabb a képzési ideje, a képzési időn felül további két, de maximum 14 szemeszteren keresztül tanulhattok ingyen.
Ha már van diplomátok, de még van állami félévetek, elkezdhettek egy ugyanolyan vagy alacsonyabb szintű szakot is ösztöndíjas formában - tehát például egy alapszak után még egy alapszakot, vagy egy mesterszak után még egy mesterszakot vagy egy újabb alapszakot. A lényeg, hogy az ingyenes szemeszterek száma ne haladja meg a maximális támogatási időt. Ugyanakkor ha egyszerre két szakon tanultok, duplán fogynak az állami félévek.
A passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe, a megkezdett, de el nem végzett szemeszterek viszont igen - kivéve, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek.
Fontos, hogy ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, az nem jelent végleges finanszírozási formát. Ha nem teljesítitek az előírt kreditszámot, illetve minimumátlagot, átsorolhatnak önköltséges képzésre. Itt olvashatjátok a részleteket.
Állami ösztöndíjasként több kötelezettséget is vállalnotok kell. Itt olvashatjátok összefoglalónkat a nemrég változott szabályokról, itt pedig azt nézhetitek meg, mi számít bele a hazai munkaviszonyba.
Ilyen kölcsönhöz juthattok egyetemistaként: minden infó a diákhitelről
Most felvételiztek egyetemre, főiskolára, és a költségeiteket diákhitelből szeretnétek majd fedezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a szabad felhasználású Diákhitel1-ről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
