Mennyi ideig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal, mi számít bele a támogatott félévekbe, és milyen szabályokat kell ismernetek? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Egy adott szakon ugyanakkor a képzési időn túl még két félévet végezhettek el ingyen, tehát például egy hat féléves alapképzésen nyolc szemesztert.
Ha olyan osztatlan szakra jártok, aminek 10 félévnél hosszabb a képzési ideje, a képzési időn felül további két, de maximum 14 szemeszteren keresztül tanulhattok ingyen.
Ha már van diplomátok, de még van állami félévetek, elkezdhettek egy ugyanolyan vagy alacsonyabb szintű szakot is ösztöndíjas formában - tehát például egy alapszak után még egy alapszakot, vagy egy mesterszak után még egy mesterszakot vagy egy újabb alapszakot. A lényeg, hogy az ingyenes szemeszterek száma ne haladja meg a maximális támogatási időt. Ugyanakkor ha egyszerre két szakon tanultok, duplán fogynak az állami félévek.
A passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe, a megkezdett, de el nem végzett szemeszterek viszont igen - kivéve, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek.
Fontos, hogy ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, az nem jelent végleges finanszírozási formát. Ha nem teljesítitek az előírt kreditszámot, illetve minimumátlagot, átsorolhatnak önköltséges képzésre. Itt olvashatjátok a részleteket.
Állami ösztöndíjasként több kötelezettséget is vállalnotok kell. Itt olvashatjátok összefoglalónkat a nemrég változott szabályokról, itt pedig azt nézhetitek meg, mi számít bele a hazai munkaviszonyba.
Ilyen kölcsönhöz juthattok egyetemistaként: minden infó a diákhitelről
Most felvételiztek egyetemre, főiskolára, és a költségeiteket diákhitelből szeretnétek majd fedezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a szabad felhasználású Diákhitel1-ről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
