Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban

Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Tanulmányi ösztöndíjat az állami ösztöndíjas hallgatók kaphatnak az előző félévi tanulmányi eredményük alapján. Azt, hogy pontosan mi alapján döntenek, az egyetemek, főiskolák határozhatják meg: van, ahol csak a tanulmányi átlag számít, máshol ezt az egyes tárgyak kreditértékével súlyozzák, és van, ahol a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik.

Az egyes hallgatók tanulmányi ösztöndíját egymáshoz képest határozzák meg, vagyis az, hogy az azonos szakon és évfolyamon tanulók milyen eredményt érnek el, döntő tényező. Ha sokan érik el a lehető legjobb eredményt, lehet, hogy már az utánuk a sorban következő sem kap ösztöndíjat. Ha viszont nagyobb a szórás, gyengébb eredménnyel is el lehet nyerni a támogatást.

A tanulmányi ösztöndíjat mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, a havi összeg nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Jó hír, hogy a normatíva 2020-tól 166 600 forintra emelkedik, ami azt jelenti, hogy legalább havonta 8 300 forintra számíthattok.

Annak, ha rosszul sikerülnek a vizsgáitok, amellett, hogy eleshettek ettől a pénztől, lehet egy sokkal súlyosabb következménye is. Ugyanis ha az utolsó két aktív félévetekben nem szereztek átlagban legalább 18 kreditet, és nem éritek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot, a tanév végén elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket. A képzési területenkénti minimumátlagot kormányrendelet határozza meg: itt találjátok őket.

Az átsorolás ellenkező irányba is működik: a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók, ha ehhez kérelmet adnak be. Az állami ösztöndíjas képzéssel kapcsolatos összes tudnivalót itt találjátok.

Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?

Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna