Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.
Tanulmányi ösztöndíjat az állami ösztöndíjas hallgatók kaphatnak az előző félévi tanulmányi eredményük alapján. Azt, hogy pontosan mi alapján döntenek, az egyetemek, főiskolák határozhatják meg: van, ahol csak a tanulmányi átlag számít, máshol ezt az egyes tárgyak kreditértékével súlyozzák, és van, ahol a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik.
Az egyes hallgatók tanulmányi ösztöndíját egymáshoz képest határozzák meg, vagyis az, hogy az azonos szakon és évfolyamon tanulók milyen eredményt érnek el, döntő tényező. Ha sokan érik el a lehető legjobb eredményt, lehet, hogy már az utánuk a sorban következő sem kap ösztöndíjat. Ha viszont nagyobb a szórás, gyengébb eredménnyel is el lehet nyerni a támogatást.
A tanulmányi ösztöndíjat mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, a havi összeg nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Jó hír, hogy a normatíva 2020-tól 166 600 forintra emelkedik, ami azt jelenti, hogy legalább havonta 8 300 forintra számíthattok.
Annak, ha rosszul sikerülnek a vizsgáitok, amellett, hogy eleshettek ettől a pénztől, lehet egy sokkal súlyosabb következménye is. Ugyanis ha az utolsó két aktív félévetekben nem szereztek átlagban legalább 18 kreditet, és nem éritek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot, a tanév végén elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket. A képzési területenkénti minimumátlagot kormányrendelet határozza meg: itt találjátok őket.
Az átsorolás ellenkező irányba is működik: a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók, ha ehhez kérelmet adnak be. Az állami ösztöndíjas képzéssel kapcsolatos összes tudnivalót itt találjátok.
Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?
Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
